Példaértékű, ahogy megmozdult Magyarország, de idővel csökken a segíteni akarás

A több mint százhatvanezer ukrajnai menekült közül sokan nem szerepelnek a menedékkérők nyilvántartásában, mert egyelőre turistaként tartózkodnak nálunk – mondta el a 24.hu-nak Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke.

Az interjúban az ügyvezető alelnök elmondta, a háború kitörése nem érte a szervezetet váratlanul. Már napokkal a katonai invázió előtt készültek az új helyzetre, de a harcok kezdetétől a karitatív szervezet az összes erőforrását és kapacitását a menekültválság kezelésre fordítja.

Hozzátette, három nap volt szükséges ahhoz, hogy a kezdeti káoszból rendszer alakuljon ki, ez idő alatt kialakultak a fix segítőpontok, kijelölték a szállásnyújtó és az adminisztratív ellátásoknak a helyszínét, működési módját.

Amikor mindenki odaszalad a helyszínre és azonnal segíteni akar, akkor természetes egyfajta kaotikus állapot, hiszen szinte egymásba érünk. Aztán eljön az a pont, amikor az irányításra hivatott szervek át tudják látni, hogy ki van a terepen, ki mit tud csinálni, milyen képességekkel rendelkezik, mire használható – és elosztják a feladatokat.

Győri -Dani Lajos beszámolt arról is, hogy már az első napon a többi segélyszervezettel megegyeztek abban, hogy az egyes karitatív szervezetek melyik határállomáson dolgoznak. Beregsurányon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat segít, Barabás a Katolikus Karitászé, Lónya a Magyar Vöröskereszté, Záhonyban az Ökumenikus Segélyszervezet nyújt támogatást, Tiszabecsen pedig a Baptista Szeretetszolgálat munkatársai látnak el önkéntes segítő feladatokat. 

A szeretetszolgálat alelnöke szerint példaértékű, ahogy megmozdult az ország, azonban természetes folyamatnak tekinti, hogy az intenzív segíteni akarás idővel csökken, kevesebb lesz az önkéntes, csökken az adományok mennyisége. Amit az emberek oda tudnak adni a menekülteknek, azt ezekben a pillanatokban adják oda.

Úgy véli, ebben áll egy segélyszervezet felelőssége, akik pontosan tudják, hogy néhány héten belül nem a menekültek fogadása lesz a fő feladat, hanem az itteni beilleszkedésüknek, a mindennapi életüknek a segítése.

Ezért az élelmezési feladatok és a szállásbiztosítás mellett elkezdték a hosszú távú felkészülést arra, hogy megközelítőleg több mint 100 ezer ukrán menekült marad Magyarországon, akiknek a lakhatás és egészségügyi ellátás mellett a gyerekekre is figyelniük kell, többek között magyar nyelvoktatásra, iskolai kezdőcsomagra szeptembertől.

Hozzátette, a megoldandó kérdések közé tartozik, hogy elegendő-e az egészségügyi rendszer kapacitása a menekültek tartós ellátására, milyen dokumentumokkal kell ellátni ezeket az embereket, ki fogja kiváltani a gyógyszereiket, hova járnak majd iskolába a gyerekeik.

(Borítókép: Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke beszél a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logisztikai központjában, ahonnan egy adományokat szállító teherautó indult Ukrajnába 2022. március 8-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)