Hírlevélügy: a kormánynak adott igazat a Kúriával szemben az Alkotmánybíróság

Mint arról korábban beszámoltunk, a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság határozatát részben megváltoztatva megállapította: a Kormányzati Tájékoztatási Központ 2022. február 24-én az info@kormany.hu e-mail-címről küldött hírlevelével megsértette a választási eljárásról szóló törvényt azzal, hogy kormányzati kommunikációként állami erőforrásból az ellenzéket negatív színben feltüntető kampányüzenetet küldött. A kiküldött levélben az állt:

Éppen ezért felelőtlennek tartjuk és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére.

A Kúria jogerős végzését a kormány nevében a Miniszterelnöki Kabinetiroda március 8-án kelt levelében megtámadta az Alkotmánybíróságon. Az indítvány szerint a kormány feladata a lakosság tájékoztatása a szomszéd országban zajló fegyveres konfliktusokhoz kapcsolódó kormányzati álláspontról, aminek célja az állampolgárok megnyugtatása;

Mint írták, a hírlevélnek az előzetesen önkéntes hozzájárulást adó polgárok számára történő megküldésével a kormány nem kampánytevékenységet folytatott, hanem a kormányzati tájékoztatási kötelezettségének tett eleget. A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerint a Kúria végzése sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz, illetve a demokratikus tájékoztatáshoz fűződő alapjogot.

Az Alkotmánybíróság 1. számú öttagú tanácsa (az ügy előadó alkotmánybírája Sulyok Tamás, a testület elnöke volt) határozatában megállapította, hogy a vitatott közlés a tartalma alapján önmagában nézve nem irányult a 2022-es országgyűlési választásokon induló pártok vagy képviselőjelöltek támogatására, hanem közérdekű célt szolgált.

Az Alkotmánybíróság megállapította azt is, hogy a hírlevélben szereplő »ellenzék« kifejezés sem egy meghatározott politikai pártra vagy jelölő szervezetre utal, hanem a kormány álláspontjához képest határozta meg a nem kormányzati álláspontot mintegy gyűjtőfogalomként. Ebben a tekintetben sem lehet tehát azt állítani, hogy a kormány a vizsgált hírlevélben kampánytevékenységet folytatott volna, hanem a demokratikus közvélemény kialakítását elősegítendő bemutatta a kormány álláspontjához képest különböző álláspontot, véleményt.

A határozat indoklása szerint egy olyan váratlan, rendkívüli és az állampolgárok biztonságérzetét alapjaiban meghatározó helyzetben, amikor Magyarország közvetlen szomszédságában háború van, az állampolgároknak joguk van tudni, a kormánynak pedig az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdésére is visszavezethetően kötelessége közölni, mi az álláspontja a kialakult helyzetről.

Az Alaptörvényből az következik – mutatott rá egyhangú döntésében az öttagú tanács –, hogy a tájékoztatási kötelezettség mindenkori címzettjének a tényeken alapuló helyzetet kell objektíven, a demokratikus közvélemény kialakulását elősegítendő, a saját álláspontjától eltérő véleményeket is bemutatva a lehető legszélesebb körű nyilvánosság elé tárnia.

Az Alkotmánybíróság tanácsa mindezek alapján megállapította, hogy a Kúria döntése Alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!