Közel félmillió külhoni magyar regisztrált eddig az április 3-i választásokra

A Kárpátaljáról származó Varga Ádám műsorvezető-riporter személyes tapasztalatai alapján beszélt az Ukrajnában élő kisebbségek helyzetének változásáról. 

2014 előtt volt egy olyan kisebbségi törvény Ukrajnában, miszerint ha a régióban a kisebbség aránya a 15 százalékot eléri, ott az állam biztosított tolmácsot vagy orosz nyelvű dokumentumokat. Ez azért volt fontos, mert igazából nem várhatták el, hogy jön egy rendszerváltás, hirtelen Ukrajna szabad lesz, és az ukrán nyelvet, amit soha emberek nem tanultak, egyik napról a másikra megtanulják beszélni, ráadásul hivatalos ügyekben.

A 2014-es választások után az új vezetők ezt eltörölték, és az adminisztrációs vagy nyelvi segítséghez szükséges régiós kisebbségi százalékarányt megemelték 30%-ra vagy a fölé.

Itt volt az a pont, ahol már ellehetetlenítették a kisebbségiek ügyintézését.

Döbrentei Dániel jogász a külhoni magyarok szavazati jogával kapcsolatos kérdéseket elemezte. 

Aki levélben szavazhat, annak csak pártlistás szavazata van, tehát kizárólag listára szavazhat, illetve természetesen népszavazáson is részt vehet, országos népszavazáson, de egyéni képviselőre nem szavazhat. Ez azt jelenti, hogy az ő szavazata ilyen értelemben kisebb súllyal esik a latba.

A Kibeszélő Extrából kiderül: 

• mit gondolnak a kárpátaljai magyarok Ukrajna uniós csatlakozásáról;
• milyen a viszony a Kárpátalján élő ukránok és magyarok között;
• miért más a külhoni magyarok szavazatának értéke;
• hogyan szavazhatnak a kárpátaljai magyarok a jelenlegi helyzetben.

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Döbrentei Dániel. Fotó: Kaszás Tamás / Index)