Halálos kórt terjeszt egy kullancs, amely Magyarországon is megjelent

A szakértő a Pénzcentrumnak nyilatkozva kifejtette: bár a koronavírus-járvány talán már a végéhez közeleg, ez még nem jelenti azt, hogy ne jelenhetnének meg újabb veszélyes fertőzések. 

Jakab Ferenc arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyi Világszervezet (WHO) minden évben kiadja a potenciális világjárványról szóló jelentését, amelyen jelenleg 8 tétel szerepel. Ezek között van a krími–kongói vérzéses láz is, amellyel már az 1960-as évek óta foglalkoznak a kutatók.

A fertőzés elsősorban kullancscsípés útján terjed, és magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban azonban már bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését is okozhatja. Jakab Ferenc szerint a betegség halálozási aránya emiatt magas, mintegy 30 százalékos.

A szakértő arra hívta fel a a figyelmet:

Jakab Ferenc mindeközben elmondta, hogy emiatt a betegség kutatására nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat és más állatokat – például rágcsálókat – is, továbbá alapkutatásokat is végeznek ezzel a vírussal.

A WHO említett listáján szerepel még a Nipah-vírus is, amely Indiában, Malajziában és Bangladesben ütötte fel eddig a fejét. Ez az idegrendszert is érinti,  tünetei lehetnek többek között a fejfájás, nyakmerevség, hányás, szédülés. Többek között a denevérekről terjedhet az emberre, és nagyon magas, akár 75%-os halálozási aránnyal járhat együtt. Ezt a vírust egyébként nemrég az egyik legismertebb magyar virológus is vizsgálta külföldön.

A WHO-listán szerepel az Ebola is, ez viszont ­– Jakab Ferenc szerint ­­– csak nagyon kis eséllyel okozhat világjárványt, mert elsősorban közeli emberi érintkezésre, fertőzött testnedvekkel, vérrel, széklettel való közvetlen fizikai kontaktusra van szükség a terjedéséhez. Ez okozza azt is, hogy a betegség endemikus maradt Nyugat-Afrikában.

A világszervezet listáján minden évben szerepel egy úgynevezett „X-kór” is, amely lényegében egy olyan, még nem ismert vírust takar, amely akár egy világjárvány előidézője is lehet. Jakab Ferenc szerint a pandémia előtt ez takarhatta akár az új koronavírust, a SARS–CoV 2-t is is, azzal együtt, hogy a koronavírusokról általánosságban már korábban is rendelkeztek némi ismerettel a tudósok, tehát valamivel könnyebb volt a dolguk. 

Jakab Ferenc végül azt is elmondta: a PTE laboratóriumában mindegyik, a WHO listáján szereplő ismert kórokozóval végeznek kisebb-nagyobb kutatásokat azért, hogy felkészüljenek egy esetleges vészhelyzetre.

(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)