Halálos kórt terjeszt, és már itt van Magyarországon

Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője a Pénzcentrumnak adott interjújában beszélt arról, hogy megjelent hazánkban is az a kullancsfaj, amely a rendkívül veszélyes krími-kongói vérzéses láz vírusát terjeszti.

Kifejtette a virológus, hogy a WHO listáján potenciális világjárványként azonosítják a krími-kongói vérzéses lázat. A kutatók az 1960-as években találkoztak ezzel a megbetegedéssel Krímben és hasonlóval Kongóban. Egy ideig külön kezelték a kettőt, és a 90-es években derült ki, hogy ugyanazon kórokozóról van szó. Magas lázzal, izomfájdalommal, fejfájással indul, a későbbi fázisban bőrvérzést, a kapilláris erek szétesését okozhatja. A halálozási aránya rendkívül magas, 30 százalék. Fertőzött kullancs csípése útján terjed.

Jakab arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegség kutatásába is nagy energiát fektetnek a pécsi laboratóriumban: vizsgálják a kullancsokat, más állatokat, rágcsálókat, illetve alapkutatásokat is végeznek a vírussal. Itt jegyezte meg a Pénzcentrum interjújában, hogy

Az első fázisban csak az állatok fertőződnek meg, a második lesz az, amikor humán megbetegedések is előfordulnak, de csak kis területeken, közösségekben jellemzőek, és egy idő után eltűnnek. Úgy működnek, mint egy vulkán, ami gázokat, gőzöket bocsát ki, akár kisebb földrengéseket is okozhat, de nem tör ki. Példának hozta fel a virológus az ebolát. A harmadik, amikor egy vagy több faktor egybenállása miatt kitör a kiindulási pontjáról, és elindul a világ körül.

Az iskolákban tanítani kellene a kullancsfajok által terjesztett betegségeket

Mielőbb el kell kezdeni a szervezett védekezést ez ellen a kullancsfaj (Hyalomma marginatum) ellen országos szinten is. Budapesten is találtak már több példányt, még ha megbetegedést nem is észleltek, viszont azt tudni kell, hogy ezt a kullancsfajt csak szakember képes felismerni, még háziorvosok sem nagyon tudják megkülönböztetni más fajoktól

– erősítette meg a Blikknek dr. Kapiller Zoltán István, kullancsfertőzésekre szakosodott állatorvos, a Magyar Kullancsszövetség elnöke, és hozzátette, mielőbb átfogó országos szűrővizsgálatot és nyilvántartást kell létrehozni az esetleges fertőzések felderítésére.

„Ha fertőzött állat csípi meg az embert, akkor néhány óra alatt képes átadni nyálával a vírust. Ezért fontos, hogy a szabadban dolgozó emberek, kirándulók, természetjárók lehetőség szerint 1,5 óránként vizsgálják át a testüket, s ha kullancsot találnak, akkor kullancseltávolító kanállal vegyék ki az apró vérszívót” – tette hozzá a Blikknek úgyszintén dr. Kapiller Zoltán István. Kiemelte:

A betegségnek meglehetősen ijesztő tünetei vannak. Ha kialakul a betegség, akkor az illető belázasodik, majd testszerte bevérzések alakulnak ki, így a bőre, a nyálkahártyái és a szeme kötőhártyája alatt is.

Emberről emberre terjed

„Az apró pókszabásúak úgy fertőződnek, hogy a vadon élő állatok testéből szívják ki a kórokozókat. Például befogtak olyan sünt, amelyikből 150 kullancsot távolítottak el, s potenciálisan mindegyik fertőzött lehet. Márpedig ha egy kullancs fertőző lett, a vadállat vérétől a többi is az lesz. Ha pedig egy nőstény kullancs megfertőződik, képes 2-3 ezer eleve fertőzött petét, vagyis utódot világra hozni” –  hívta fel a figyelmet az állatorvos.

Dr. Kapiller Zoltán István a Blikk írása szerint még arra hívta fel a figyelmet az orosz–ukrán háború kapcsán, hogy

Ezért is nagy óvatosságra int az állatorvos a most nagy számban érkező menekültekkel szemben.