Nagyszülőnek lenni nemcsak cukiság, hanem komoly jogi felelősség is

A nagyszülő kapcsolattartási jogát a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 20.) Korm.-rendelet szabályozza. Ez a jogszabály kimondja, hogy a gyermekkel való kapcsolattartásra a szülő mellett a nagyszülő, a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa, vagyis a mostohaszülő is jogosult.

A kapcsolattartás magában foglalja

• a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást,
• a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és
• a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást – így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot –, az ajándékozást és a csomagküldést.

A kapcsolattartás szabályairól a szülők és a nagyszülők egyezséget köthetnek egymással. Fontos azt is tudni, hogy

azt csak a gyermek érdekében lehet keretek közé szorítani, ha a kapcsolattartás valamiért nem szolgálja a gyermek érdekét.

A kapcsolattartásról a gyámhatóság vagy a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével dönt. Mégpedig többek között a kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról.

A kapcsolattartás időtartama

Ami a nagyszülők láthatási jogának mértékét illeti, a gyámhatóság, illetve a bíróság általában havi egy-két alkalmat szokott meghatározni.

Egy konkrét ügyben az apai nagyszülő kérte, hogy a gyámhivatal szabályozza a tízéves unokájával történő kapcsolattartást, mivel azt az anya nem biztosítja. Az anya a kapcsolattartást csak a saját lakásában, ellenőrzött körülmények között tudta elképzelni, mivel a nagyszülői körülmények nem alkalmasak a kislány ott-tartózkodására. Állítása szerint ugyanis a nagyszülők rendszeresen alkoholt fogyasztanak, ráadásul a kislány fél is tőlük. A gyámhivatal pszichológiai szakvéleményt kért, amely végül pozitívnak ítélte meg a kislány érzelmeit a nagyszülőkhöz, és viszont. Ezért a hatóság havi három órában határozta meg a kapcsolattartás időtartamát.

Csakhogy a nagyszülők nem nyugodtak bele a döntésbe. A másodfokú gyámhivatal helyszíni szemlét tartott a lakóhelyükön, mert az anya kapcsolattartásra alkalmatlannak minősítette a helyszínt. A gyámügyesek alkalmasnak találták a lakást a gyermek ott-tartózkodására. Erre való tekintettel a kapcsolattartás időtartamát nyolc órára emelték fel, és annak helyszínéül a nagyszülők lakóhelyét jelölték meg.

A gyermek elhelyezése

A gyermekelhelyezési perekben általában a két szülő áll egymással szemben. A bírói gyakorlat szerint amíg a nevelésre valamelyik szülő alkalmas, a gyermeket nem lehet másnál elhelyezni. Ha a szülőknél történő elhelyezés a gyerek érdekét veszélyezteti, a közeli rokonok közül választ a bíróság. Ilyenkor előnyben részesül az a nagyszülő, aki addig is bizonyította alkalmasságát a nevelésre, és továbbra is szívesen vállalja a gondozást. Viszont 

Esetenként szükségessé válhat a gyermek elhelyezésének megváltoztatása is. Ezt akkor lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége vagy a bíróság döntése alapult, lényegesen módosultak, és a változtatás a gyermek érdekében áll. A más lakóhelyre költözés még nem indokolja a változtatást, és önmagában a gondozó szülő új házasságkötése sem. Indokolt lehet viszont, ha a nagyszülőnél elhelyezett, és 14. életévét betöltött gyermek érdeke és kívánsága az, hogy a jövőben a nevelésére alkalmas anyjánál helyezzék el, és ő nevelje.

Az elhelyezésre, illetőleg a változtatásra a szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert, más nem. Ha azonnali közbelépés szükséges, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

Ki lehet gyám?

A gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A felügyelet a kiskorú gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét jelenti. A szülők akkor is közösen gyakorolják a felügyeletet, ha már nem élnek együtt. Ezeket a jogokat akkor is gyakorolnia kell valakinek, ha a szülői jog szünetel vagy megszűnt. Szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége, hogy a gyermeknek gyámot rendeljen. 

Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben kizáró körülmény nem áll fenn. Például nem lehet gyám, aki közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek a gyermekét örökbe fogadhatónak nyilvánították. A nagyszülő is lehet gyám. A gyám a gyermek gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.

A gyámnak ugyanolyan jogai vannak, mint a szülőknek, illetve ugyanazok a kötelezettségei is, azzal az eltéréssel, hogy a gyám a gyámhatóság felügyelete és irányítása alatt áll, és a vagyonkezelésről köteles a gyámhatóságnak számot adni.

A család jobb megélhetéséért

A gyermekgondozást segítő ellátást (korábbi nevén gyermekgondozási segélyt), azaz a gyest az 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza. E szerint a gyermek szülője, nevelőszülője, gyámja vagy nagyszülője jogosult gyermekgondozási segélyre. 

A nagyszülő az alábbi feltételek mellett jogosult a gyesre:

• ha a gyermek elmúlt egyéves, és a gondozása a szülők háztartásában történik,
• ha mindkét szülő írásban nyilatkozik arról, hogy lemondanak a gyesről,
• ha a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.

A nagyszülőnek kizárólag akkor állapítható meg az ellátásra való jogosultság, ha ő maga megfelel ezeknek a feltételeknek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.

A gyes a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával igényelhető:

• személyesen a lakóhely szerinti kormányhivatalokban, kormányablakokban,
• a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (ha van ilyen),
• online ügyfélkapuval, ekkor a Magyar Államkincstár oldalát kell használni, innen navigálnak tovább az űrlapokhoz.

Ha nagyszülő igényli a gyest, akkor neki a Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás megállapításához című nyomtatványt is be kell nyújtania, amelyet a gyermek anyjának és apjának is alá kell írniuk.

Egy gyermek esetén a gyes összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely 2022-ben 28 500 forint. Ha a nagyszülő kapja a gyest, akkor a gyermek hároméves kora után legfeljebb heti 30 órát dolgozhat, de ha otthon végez munkát, azt időkorlátozás nélkül teheti.

Nagyszülők gyeden

2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra (gyed), ha vállalja, hogy részt vesz unokája gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Ekkor a szülő helyett a nagyszülőt illeti meg a gyed. 

A gyed a szülési szabadság, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén a gyermekek hároméves koráig járhat a nagyszülőnek. A gyed maximális összege a nagyszülő előző naptári évi napi átlagkeresetének 70 százaléka, de legfeljebb az aktuális minimálbér kétszeresének 70 százaléka, ami 2022-ben havi 280 ezer forintot jelent.

(Borítókép: Index)