Nagyszülőnek lenni nemcsak cukiság, hanem komoly jogi felelősség is
További Belföld cikkek
- Rónai Egon: Nem vágyom olyanra, ami ebbe a keresztmetszetbe nem fér bele, de szerintem itt jó helyen vagyok
- Nem akármilyen drogfogásról számolt be a budapesti rendőrség
- Egy sérült vízcső miatt péntektől egy szakaszon nem jár a 4-es, 6-os villamos
- Karácsonykor nem csak a gyertyák égtek, 154-szer hívták a tűzoltókat
- Magyar Péter videónaplóval válaszolt az őt ért támadásokra karácsonykor
A nagyszülő kapcsolattartási jogát a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 20.) Korm.-rendelet szabályozza. Ez a jogszabály kimondja, hogy a gyermekkel való kapcsolattartásra a szülő mellett a nagyszülő, a nagykorú testvér, továbbá – ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem gyakorolja – a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa, vagyis a mostohaszülő is jogosult.
A kapcsolattartás magában foglalja
- a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást,
- a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és
- a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást – így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot –, az ajándékozást és a csomagküldést.
A kapcsolattartás szabályairól a szülők és a nagyszülők egyezséget köthetnek egymással. Fontos azt is tudni, hogy
a szülő és a nagyszülő esetleges rossz viszonya miatt nem lehet korlátozni a kapcsolattartási jogot,
azt csak a gyermek érdekében lehet keretek közé szorítani, ha a kapcsolattartás valamiért nem szolgálja a gyermek érdekét.
A kapcsolattartásról a gyámhatóság vagy a bíróság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével dönt. Mégpedig többek között a kapcsolattartás gyakoriságáról és időtartamáról.
A kapcsolattartás időtartama
Ami a nagyszülők láthatási jogának mértékét illeti, a gyámhatóság, illetve a bíróság általában havi egy-két alkalmat szokott meghatározni.
Egy konkrét ügyben az apai nagyszülő kérte, hogy a gyámhivatal szabályozza a tízéves unokájával történő kapcsolattartást, mivel azt az anya nem biztosítja. Az anya a kapcsolattartást csak a saját lakásában, ellenőrzött körülmények között tudta elképzelni, mivel a nagyszülői körülmények nem alkalmasak a kislány ott-tartózkodására. Állítása szerint ugyanis a nagyszülők rendszeresen alkoholt fogyasztanak, ráadásul a kislány fél is tőlük. A gyámhivatal pszichológiai szakvéleményt kért, amely végül pozitívnak ítélte meg a kislány érzelmeit a nagyszülőkhöz, és viszont. Ezért a hatóság havi három órában határozta meg a kapcsolattartás időtartamát.
Csakhogy a nagyszülők nem nyugodtak bele a döntésbe. A másodfokú gyámhivatal helyszíni szemlét tartott a lakóhelyükön, mert az anya kapcsolattartásra alkalmatlannak minősítette a helyszínt. A gyámügyesek alkalmasnak találták a lakást a gyermek ott-tartózkodására. Erre való tekintettel a kapcsolattartás időtartamát nyolc órára emelték fel, és annak helyszínéül a nagyszülők lakóhelyét jelölték meg.
A nagyszülők kapcsolattartási joga nem önálló személyiségi jog
Egy tavalyi jogeset szerint a nagyszülők kapcsolattartás szabályozása iránti kérelmet nyújtottak be, amelyben kérték, hogy az unokájukat minden páros héten vasárnap reggel 9-től 18 óráig magukkal vihessék. A gyámügyi hivatal ügyintézője meghallgatta a nagyszülőket és unokájuk édesanyját is, aki csak ahhoz járult hozzá, hogy apósa és anyósa az apai kapcsolattartás idején találkozhasson unokájukkal. A nagyszülők bírósághoz fordultak, de keresetüket elutasították. Ezután újabb keresetükben a magánélethez és a „teljes” családi élethez fűződő személyiségi jogaik – beleértve a gyermek és a nagyszülő kapcsolattartásra való személyiségi jogát –, valamint a hátrányos megkülönböztetés megállapítását kérték. Az elsőfokú bíróság ezt a kérelmüket is elutasította. Aztán a Debreceni Ítélőtábla sem találta alaposnak a fellebbezést. Az ítéletben a táblabíróság rámutatott, hogy a magánélethez való jog azt jelenti, hogy az ember ellenőrizheti, illetőleg tetszése szerint nyithatja vagy zárhatja magánszférájának, intim szférájának határait. Csakhogy sem a családi élethez, sem a magánélethez való jogból nem vezethető le a gyermek és a különélő nagyszülő közötti kapcsolattartási jog mint önálló személyiségi jog. A gyermek és a nagyszülő közötti kapcsolattartási jog alapvető emberi jog, de nem önálló személyiségi jog. A személyiségi jogi per bíróságának nem feladata a családjogi viták eldöntése és véleményezése.
A gyermek elhelyezése
A gyermekelhelyezési perekben általában a két szülő áll egymással szemben. A bírói gyakorlat szerint amíg a nevelésre valamelyik szülő alkalmas, a gyermeket nem lehet másnál elhelyezni. Ha a szülőknél történő elhelyezés a gyerek érdekét veszélyezteti, a közeli rokonok közül választ a bíróság. Ilyenkor előnyben részesül az a nagyszülő, aki addig is bizonyította alkalmasságát a nevelésre, és továbbra is szívesen vállalja a gondozást. Viszont
a nagyszülőnek arra való hivatkozása, hogy jobb anyagi körülményei miatt jobb nevelési feltételeket is tud biztosítani, mint a szülő, önmagában nem elég a nála történő elhelyezéshez.
Esetenként szükségessé válhat a gyermek elhelyezésének megváltoztatása is. Ezt akkor lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége vagy a bíróság döntése alapult, lényegesen módosultak, és a változtatás a gyermek érdekében áll. A más lakóhelyre költözés még nem indokolja a változtatást, és önmagában a gondozó szülő új házasságkötése sem. Indokolt lehet viszont, ha a nagyszülőnél elhelyezett, és 14. életévét betöltött gyermek érdeke és kívánsága az, hogy a jövőben a nevelésére alkalmas anyjánál helyezzék el, és ő nevelje.
Az elhelyezésre, illetőleg a változtatásra a szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert, más nem. Ha azonnali közbelépés szükséges, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.
Ki lehet gyám?
A gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A felügyelet a kiskorú gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét jelenti. A szülők akkor is közösen gyakorolják a felügyeletet, ha már nem élnek együtt. Ezeket a jogokat akkor is gyakorolnia kell valakinek, ha a szülői jog szünetel vagy megszűnt. Szülői felügyelet hiányában a gyámhivatal kötelessége, hogy a gyermeknek gyámot rendeljen.
A szülői felügyelet és a gyámság egymást kizáró intézmények.
Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben kizáró körülmény nem áll fenn. Például nem lehet gyám, aki közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek a gyermekét örökbe fogadhatónak nyilvánították. A nagyszülő is lehet gyám. A gyám a gyermek gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
A gyámnak ugyanolyan jogai vannak, mint a szülőknek, illetve ugyanazok a kötelezettségei is, azzal az eltéréssel, hogy a gyám a gyámhatóság felügyelete és irányítása alatt áll, és a vagyonkezelésről köteles a gyámhatóságnak számot adni.
A család jobb megélhetéséért
A gyermekgondozást segítő ellátást (korábbi nevén gyermekgondozási segélyt), azaz a gyest az 1998. évi LXXXIV. törvény szabályozza. E szerint a gyermek szülője, nevelőszülője, gyámja vagy nagyszülője jogosult gyermekgondozási segélyre.
Napjainkban gyakran a gyest valamelyik nagyszülő igényli, hogy a szülők vissza tudjanak állni a munkába, és ily módon jobban biztosítható legyen a család megélhetése.
A nagyszülő az alábbi feltételek mellett jogosult a gyesre:
- ha a gyermek elmúlt egyéves, és a gondozása a szülők háztartásában történik,
- ha mindkét szülő írásban nyilatkozik arról, hogy lemondanak a gyesről,
- ha a szülő háztartásában nincs másik olyan gyermek, akire tekintettel gyermekgondozást segítő ellátást folyósítanak.
A nagyszülőnek kizárólag akkor állapítható meg az ellátásra való jogosultság, ha ő maga megfelel ezeknek a feltételeknek, és a szülő esetében is fennállnak a jogosultsági feltételek.
A gyes a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével és benyújtásával igényelhető:
- személyesen a lakóhely szerinti kormányhivatalokban, kormányablakokban,
- a munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen (ha van ilyen),
- online ügyfélkapuval, ekkor a Magyar Államkincstár oldalát kell használni, innen navigálnak tovább az űrlapokhoz.
Ha nagyszülő igényli a gyest, akkor neki a Nyilatkozat a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás megállapításához című nyomtatványt is be kell nyújtania, amelyet a gyermek anyjának és apjának is alá kell írniuk.
Egy gyermek esetén a gyes összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, amely 2022-ben 28 500 forint. Ha a nagyszülő kapja a gyest, akkor a gyermek hároméves kora után legfeljebb heti 30 órát dolgozhat, de ha otthon végez munkát, azt időkorlátozás nélkül teheti.
Nagyszülők gyeden
2020. január 1-jétől a még nem nyugdíjas nagyszülő is jogosulttá válhat gyermekgondozási díjra (gyed), ha vállalja, hogy részt vesz unokája gondozásában, nevelésében, amíg a szülők dolgoznak. Ekkor a szülő helyett a nagyszülőt illeti meg a gyed.
Egyszerre csak az egyik nagyszülő, de akár több – nem ugyanazon várandósságból született – unoka után is felveheti a juttatást.
A gyed a szülési szabadság, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek kétéves koráig, ikrek esetén a gyermekek hároméves koráig járhat a nagyszülőnek. A gyed maximális összege a nagyszülő előző naptári évi napi átlagkeresetének 70 százaléka, de legfeljebb az aktuális minimálbér kétszeresének 70 százaléka, ami 2022-ben havi 280 ezer forintot jelent.
(Borítókép: Index)