Az EBESZ szerint nem voltak egyenlőek a feltételek a választáson

Közzétette megállapításait a magyar választásokról az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) és az EBESZ Parlamenti Közgyűlése (EBESZ PA) közös megfigyelőmissziója – írja a hvg.hu.

Az egyik leglényegesebb megállapításuk az volt, hogy a választáson nem voltak egyenlőek az erőviszonyok. Bár a jelöltek szabadon kampányolhattak, a kampány kifejezetten negatív volt, és a pálya a kormánypártoknak lejtett.

A misszió megállapította, hogy a jogi keret megfelelő alapot biztosít a demokratikus választás lebonyolításához, de több esetben nem érvényesültek a nemzetközi standardok. A választás napja békésen telt, a megfigyelők jól szervezettnek, rendezettnek és gördülékenynek értékelték a folyamatot. A szavazás titkossága ugyanakkor gyakran veszélybe került, főleg a túlzsúfolt szavazóhelyiségekben.

A referendumról nem volt objektív a tájékoztatás

Kitértek a választással egy napon megtartott népszavazásra is, melynek jogi kerete nagyrészt nem volt megfelelő annak demokratikus lebonyolításához, hiszen a választók nem kaptak objektív tájékoztatást a választási lehetőségekről. Az EBESZ-misszió kiemelte, hogy a rendkívül negatív hangvételű kampányban az Oroszország ukrajnai inváziója által kirobbant háború vált a vezető témává.

Ahhoz, hogy a szavazók megalapozott döntést hozhassanak, alapvető fontosságú, hogy a rivális felek egyenlő hozzáféréssel rendelkezzenek a médiához, és tájékoztató kampányokat folytassanak, ahelyett, hogy a megosztó üzenetek közvetítésére és személyes támadásokra összpontosítanának, amint az sajnos itt megfigyelhető volt

– mondta Kari Henriksen norvég parlamenti képviselő. A megfigyelőmisszió megállapította, hogy az állami költségvetésből finanszírozott széles körű kormányzati reklámkampányok megerősítették a kormánypártok fő kampányüzeneteit, ezzel jogosulatlan előnyhöz juttatva őket. Élesen megosztottnak találták a magyar médiát is:

A választások előtt elfogult és kiegyensúlyozatlan híradások terjedtek a magyar nyilvánosságban és számos magántulajdonban álló médiában, ezzel elsősorban a kormánypártokat juttatva előnyhöz.

Az EBESZ képviselői visszautasították Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy „harci intézmény” lennének. Emlékeztettek arra, hogy a missziót a magyar kormány hívta meg, és magyar tagjaik, köztük parlamenti képviselők is vannak mindkét oldalról. 

Erre az uniós államok közül eddig egyedül Bulgáriában volt példa. A javaslat értelmében 18 hosszú távú megfigyelő érkezett Magyarországra, őket egészítette ki 200 olyan megfigyelő, akik röviddel április 3-a előtt érkeztek, és a választások után néhány nappal távoznak.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)