Egy év alatt drasztikusan nőtt a végintézkedők száma Magyarországon

Manapság kétféleképpen lehet örökölni egy elhunyt után: a végintézkedésbe foglalt végakarata szerint, vagy ha ilyen nem maradt utána, akkor a törvényi rendelkezések alapján. A hagyatéki eljárások nagyobb része még utóbbi alapján zajlik, de

A különféle végintézkedések – elsősorban a végrendeletek, és kisebb mértékben az öröklési szerződések – aránya fokozatosan növekszik, összefüggésben azzal, ahogy a rendszerváltozás óta egyre nagyobb vagyont halmoztak fel az emberek, így van miről eldönteniük, kire hagyják azt. A végrendeletek többsége házilag készül, kisebb része jogász – ügyvéd vagy közjegyző – közreműködésével. Az örökhagyók többsége egyszer készít végrendeletet, de egyre gyakoribb, hogy valaki frissíti, karbantartja a végakaratát.

Nem csak az idősebbek végrendelkeznek

Tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtti utolsó „békeévhez”, 2019-hez képest is 17 százalékos a növekedés. A szakemberek szerint 

Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke hangsúlyozza:

Egyre többen szeretnék saját maguk eldönteni, mi legyen vagyonuk sorsa haláluk után, tavaly határozott emelkedést tapasztaltak a közjegyzők. Már nemcsak az idősebbek, hanem a középkorúak és a fiatal családosok is készítenek végrendeletet. Ha azonban nem tartják karban, akkor az egy korábbi életállapotban meglévő akaratukat tükrözi, ami egyáltalán nem biztos, hogy megfelel a családi vagy vagyoni helyzetükben bekövetkezett változásoknak.

Sokan vannak, akik nem az első kapcsolatukban élnek, több kapcsolatukból is van gyermekük, és rendezni szeretnék a viszonyokat, nehogy a haláluk után összevesszenek az örökösök. Az élettársak pedig a törvény szerint nem örökölnek egymás után, csak ha végintézkedést tesznek.

Érdemes frissíteni a dokumentumot

Ha egy örökhagyó nemcsak egyszer készít végrendeletet, hanem frissíti is azt, a leggyakrabban azért teszi, mert a családi viszonyai megváltoznak, például gyermeke, unokája születik, vagy megromlik a viszonya valakivel, aki a törvény alapján örökölne utána. Szintén gyakori indok, ha új vagyonelem, például egy lakás vagy egy nyaraló kerül a tulajdonába, illetve az élete valamilyen komolyabb fordulót vesz.

A friss végrendeletben érdemes lehet a korábbi végakaratot visszavonni, sőt, ha van rá lehetőség, akár meg is semmisíteni azt, mert így sok családi vita elkerülhető. A tapasztalatok szerint ugyanis 

és ezzel hosszú hónapokra megakadályozzák a hagyaték átadását. Ezért annak, aki már eldöntötte, hogy frissíti végrendeletét, nem érdemes várnia.

Csökkent a kötelesrész

Ugyancsak ajánlatos lehet a végrendeletét átgondolnia annak, aki még 2014. március 15-e előtt írta meg. Az ekkor hatályba lépett Polgári törvénykönyv ugyanis sok más mellett változtatott az öröklésnél a kötelesrész számításán is.

Igen ám, de ez a szabály csak az új törvénykönyv hatálybalépése után készült végrendeletekre érvényes. A 2014. március 15. előtt készült végrendeleteknél a régi szabályozás szerint számítják a kötelesrészt. Ez azért van így, mert aki 2014. március 15. előtt készítette el végrendeletét, az azzal számolhatott, hogy a törvényes örökösei az akkor érvényben lévő kötelesrészre jogosultak. Így ha azóta nem módosította a végrendeletét, úgy kell tekinteni, hogy az akkori akarata a mérvadó. A közjegyzők tapasztalatai szerint ezt kevesen tudják, pedig akár több millió forintos különbséget is jelenthet.

Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.

(Borítókép: Viaszpecsét az egyik felnyitott végrendeleten a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szolnokon 2019. január 31-én. Fotó: Mészáros János / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!