Mentesülhet-e a nyelvvizsga alól egy diszlexiás doktorandusz?

Az alkotmánybírósági ügy előtörténete röviden: a felperes 2013-ban beadvánnyal fordult az egyetem doktori tanácsához, amelyben igazolt diszlexia (olvasási zavar) és diszgráfia (írászavar) fogyatékára tekintettel mentességet kért a PhD-képzésre jelentkezéshez, illetve a PhD megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga-követelmények alól. A doktori tanács a kérelmet elutasította. A felperes 2014-ben sikeres felvételi vizsgát tett a doktori iskola költségtérítéses képzésére. A felvételi határozat azonban rögzítette, hogy a képzés idejére mentesítik a nyelvvizsga-követelmények teljesítése alól azzal a feltétellel, hogy mindent megtesz idegen nyelvi tudásának javítására, és erről rendszeresen, de legalább évente beszámol a témavezetőjének. A felperes 2019-ben abszolutóriumot szerzett, majd

Kérelmét azonban első- és másodfokon is elutasították, mondván, a doktori fokozat odaítélésének feltételeként a két nyelvvizsga igazolását a felsőoktatási törvény végrehajtási rendelete írja elő, amelyen az egyetem nem tud változtatni.

A doktorandusz a döntés ellen keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amelynek eljáró bírója az eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult. A bírói kezdeményezés szerint ugyanis a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény azon rendelkezése, amely alapján a fogyatékossággal élő hallgató részére biztosítani kell, hogy teljesíteni tudja a hallgatói jogviszonyából eredő kötelezettségeit, valamint szükség esetében mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy része alól, ellentmond a törvény végrehajtására kiadott 87/2015. (IV. 9.) Korm.-rendelet 62. § (11) bekezdésének, mivel ez utóbbi a doktoranduszok esetében kizárja a teljes nyelvvizsga alóli mentesítés lehetőségét. A törvényszéki bíró kérte, hogy az Alkotmánybíróság semmisítse meg a rendelkezést, továbbá rendelje el alkalmazásának kizárását.

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa (az ügy előadó alkotmánybírója Szabó Marcel) a bírói kezdeményezést  megalapozottnak találta, ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a felsőoktatási törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet támadott rendelkezését, valamint elrendelte alkalmazási tilalmát. A megsemmisített rendelkezés kimondta:

A nyelvvizsga szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet. A nyelvvizsga egy része alóli mentesség azonban a szakértői véleményben megállapított fogyatékosság típusától függően illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet.

Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a törvény végrehajtási rendelete nem közvetett, technikai jellegű szabályt tartalmaz, hanem 

A döntés kapcsán az alkotmánybírák szükségesnek tartották hangsúlyozni: a megsemmisítés nem jelenti azt, hogy ne lenne szabály a fogyatékossággal élő, doktori képzésben részt vevő hallgatók felmentésére vonatkozóan, és nem jelenti azt sem, hogy a bármely fogyatékossággal élő, doktori képzésben részt vevő hallgató a jövőben automatikusan felmentést kaphat a nyelvvizsga-követelmények teljesítése alól. Ellenkezőleg: a felsőoktatási törvény értemében a mentesítés csupán „szükség esetén”, azaz kizárólag a fogyatékosságára tekintettel illetheti meg a doktori képzésben részt vevő, fogyatékossággal élő hallgatókat.

(Borítókép:  Marjai János / MTI)