Róna Péter: A magyar társadalom demokráciaigénye kifejezetten mérsékelt
További Belföld cikkek
- A rendőrség 210 ittas vagy bedrogozott járművezetőt kapcsolt le
- 13 éves lányt kényszerített prostitúcióra a nyírmihálydi baltás gyilkos
- Adminisztratív úton szigorítanák a közpénzből hirdetők plakátkampányait
- Most már biztos, Gulyás Gergely szakított az ünnepi hagyománnyal
- Fehérbe borult a táj a Mecsekben, van, ahol 25 centiméteres a hótakaró
Bár a kormány azt ígéri, hogy nem lesznek megszorítások, egyes elemzők szerint komoly kiigazításokra lesz szükség, ha a kabinet nem adja fel a rezsicsökkentést, és nem egyezik meg Brüsszellel. Róna Péter közgazdász az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt a kormány mozgásteréről.
Az oxfordi közgazdász szerint a magyar társadalom demokráciaigénye kifejezetten mérsékelt, a hatalomtól történő függőség pedig az állam gondoskodásának az illúzióját keltheti sokakban.
Ebből fakadóan a hatalom alternatívája iránti kereslet kifejezetten gyenge, ami nem feltétlenül az ellenzék gyengeségének tudható be: „Budapesten kívül alig látható ilyen.”
Róna megítélése szerint a magyarok percepciója jelentősen eltér a többi kelet-európai nép valóságérzékelésétől, és ezt az orosz–ukrán háború mutatta meg a legélesebben:
Egy egész sor olyan hazugság hangzott el a kormánytól az elmúlt négy évben, és olyan mértékű korrupció keletkezett, amely példátlan a térségben. Ez a magyar választópolgárok túlnyomó többségét nem zavarta.
5000 milliárd forint kellene a stabilizációhoz
A gazdasági helyzet konszolidációjához mintegy 5000 milliárd forintra lenne szüksége a magyar kormánynak. Ennek egy jelentős része érkezhet az Európai Uniótól, ha viszont ez nem következik be, akkor a magyar gazdaság válságos helyzetbe kerülhet. A kormány belföldi politikai mozgástere viszont kifejezetten nagy a választási eredmény miatt. Az oktatás és az egészségügy területein viszont nem lehet helyük további megszorításoknak.
Róna szerint a progresszív adóztatás visszaállítása lehetne az egyik lehetséges kiút egy radikális adóreform keretében.
A másik alternatíva az Európai Unióval történő megállapodás volna, ami viszont nagyon nehéz és rögös út. A közgazdász arra nem lát esélyt, hogy a jogállamisági mechanizmus kérdésében az EU álláspontja változhat, hiszen arra nincs semmilyen hatással a magyar választási végeredmény.
(Borítókép: Róna Péter közgazdász az ellenzéki frakciók köztársaságielnök-jelöltje az Országgyűlés plenáris ülésén ahol döntenek az új államfő személyérõl 2022. március 10-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)