Előbb lép hatályba a tizedik Alaptörvény-módosítás, mint a kilencedik?

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az Alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Érdekesség, hogy az Alaptörvény módosításait éppúgy számozzák, mint az amerikai alkotmánykiegészítéseket. Míg azonban az Egyesült Államok alkotmányához az elmúlt 235 év alatt összesen 27 kiegészítést csatoltak, addig a magyar Alaptörvényhez 11 év alatt már 9-et. És hamarosan jön a tizedik is.

Az Alaptörvény kilencedik módosításához fűzött indoklás sem az örökérvényűségre helyezi a hangsúlyt:

Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Humanitárius katasztrófa, háborús konfliktus

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 21-i Kormányinfón emlékeztetett, hogy a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik. A kormány viszont az Alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen, ezért 

Mint megjegyezte, meglátják, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessenek.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő április 22-én az M1 Ma reggel című műsorában ehhez még magyarázatul hozzáfűzte:

A veszélyhelyzeti működés egy olyan szituáció, amivel kapcsolatban azt kívánjuk, hogy ne legyen rá szükség, ne kelljen életbe léptetni, de ha mégis szükség lenne rá, akkor egy hatalmas segítség az, hogy a kormány azonnal és nagyon határozottan tud reagálni.

Az eddigi nyilatkozatok alapján feltételezhető, hogy a kormány még a veszélyhelyzet május 31-i megszűnése előtt szeretné az Alaptörvény tizedik módosítását elfogadtatni. Bonyolítja azonban a kérdést, hogy a veszélyhelyzetre az Alaptörvény legutóbbi módosítása is több rendelkezést tartalmaz, amelyek viszont csak jövő év közepén lépnek hatályba. Lehet, hogy a tizedik módosítás előbb életbe lép, mint a kilencedik?

A különleges jogrend reformja

Mint ismeretes, az Alaptörvény kilencedik módosítása (2020. december 22.) alkotmányos tétellé emelte, hogy

Az anya nő, az apa férfi.

Emellett viszont kevesebb figyelmet kaptak azok az új szabályok, amelyek nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek száma. Vagyis kikerül az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. 

Az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a módosítás célja, hogy

a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.

Ami a részleteket illeti, az Alaptörvény alapján a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, tekintettel arra, hogy a megelőző védelmi helyzet intézménye részlegesen beépül a hadiállapot szabályozásába.

Figyelemmel arra, hogy a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép, az Országgyűlés döntései között a hadiállapot kinyilvánításának helyét a békekötésről való döntéshozatallal összekapcsolva a háborús helyzet kinyilvánítása veszi át. Ezzel együtt az Alaptörvény kizárólag fogalmi változtatást vezet be annak kapcsán, hogy a parlament a korábbi „hadiállapot kinyilvánítása” helyett a „háborús helyzet kinyilvánítása” esetén hirdethet ki hadiállapotot. A szabályozás ugyanakkor változatlanul hagyja a szavazatarányt: továbbra is az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell ehhez a döntéshez.

Az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdését az EU- és a NATO-műveletekre vonatkozó kormányzati felhatalmazásra nézve kiegészítik az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló műveletekkel összefüggő döntéshozatallal.

Az Alaptörvény 49. cikke a hadiállapotról szól. Ez a korábbi rendkívüli állapot elemeit ötvözi az eddigi megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival, továbbá a változó biztonsági környezet követelményeivel. Így ebbe a körbe tartoznak azok a nem fegyveres fenyegetések is, amelyek

A hadiállapot kihirdetésére a parlament háborús helyzet kinyilvánítása, háborús veszély, illetve külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, továbbá kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén jogosult.

Az Alaptörvény 50. cikke a szükségállapot új szabályozását tartalmazza. Ebben jelentős változás, hogy az Országgyűlés a szükségállapotot nemcsak az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény esetén hirdetheti ki, hanem az alkotmányos rend felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén is.

Az 51. cikk a veszélyhelyzet új szabályait részletezi. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos szöveggel azzal az eltéréssel, hogy az „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal 

További jelentős változás, hogy míg eddig a parlament a kormány veszélyhelyzettel összefüggő rendelete hatályának meghosszabbítására adhatott felhatalmazást, jövő júliustól – a hadiállapothoz és a szükségállapothoz hasonlóan – magának a veszélyhelyzetnek a harmincnapos meghosszabbításához.

A korábbi nyolc módosítás

Az első módosítás (2012. június 18.) beemelte az átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe, továbbá Schmitt Pál lemondása után alig két hónappal kiterjesztette a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt a volt államfőkre is.

A második módosítás (2012. november 9.) a választói regisztráció intézményét emelte volna be az Alaptörvénybe, ezt azonban az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatával megsemmisítette.

A harmadik módosítás (2012. december 21.) sarkalatossá tette a földtörvényt.

A negyedik módosítás (2013. március 25.) 22 cikkben módosította az Alaptörvényt. A főbb változtatások:

• a családi kapcsolat alapja a házasság (férfi és nő között), illetve a szülő–gyermek viszony;
• Alaptörvény-módosítások esetében az államfő csak eljárási szabálytalanságra hivatkozva kérhet felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól, tartalmi kifogást nem emelhet;
• csak az Országgyűlés ismerhet el vallási közösséget egyházként;
• kampányidőszakban a pártok csak a közszolgálati médiában hirdethetnek, politikai reklámért a média nem kérhet pénzt;
• tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet megsértése;
• törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti;
• jogellenessé minősíthető az életvitelszerű közterületi tartózkodás;
• az Alaptörvény módosítását az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja tartalmi szempontból;
• az OBH elnöke pereket helyezhet át egyik bíróságról a másikra;
• az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.

Az ötödik módosítás (2013. szeptember 26.) szerint – miután az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott negyedik módosítással kapcsolatban – a kampányhirdetéseket nemcsak a közmédia sugározhat, hanem a kereskedelmi televíziók és rádiók is. Azt is kimondta, hogy jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a „bevett egyházakkal” az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb kedvezményeket nyújthat nekik. A módosítás a Magyar Nemzeti Bankot bízta meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, továbbá törölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét.

A hatodik módosítás (2016. június 14.) kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

A hetedik módosítás (2018. június 18.) alapján

• az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme;
• Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be;
• mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák;
• a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével;
• megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást;
• bekerültek az Alaptörvénybe a közigazgatási bíróságok.

A nyolcadik módosítás (2019. december 12.) kivette az Alaptörvényből a közigazgatási bíróságokat.

(Borítókép:  Az Országház főlépcsője, előtérben az alaptörvény 2014. május 26-án. Fotó: Beliczay László / MTI)