Előbb lép hatályba a tizedik Alaptörvény-módosítás, mint a kilencedik?

DBELO20140525097
2022.04.26. 06:25
A kormány még május végéig szeretné tető alá hozni az Alaptörvény tizedik módosítását, amelyben kiegészítenék a veszélyhelyzet tényállását a humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. Csakhogy a legutóbbi módosítás is több új rendelkezést tartalmaz a különleges jogrendre, azon belül a veszélyhelyzetre, amelyek azonban csak jövő év közepén lépnek hatályba. A dolgok jelenlegi állása szerint elképzelhető, hogy a tizedik módosítás előbb lép életbe, mint a kilencedik.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az Alaptörvényt, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba. Érdekesség, hogy az Alaptörvény módosításait éppúgy számozzák, mint az amerikai alkotmánykiegészítéseket. Míg azonban az Egyesült Államok alkotmányához az elmúlt 235 év alatt összesen 27 kiegészítést csatoltak, addig a magyar Alaptörvényhez 11 év alatt már 9-et. És hamarosan jön a tizedik is.

Az Alaptörvény kilencedik módosításához fűzött indoklás sem az örökérvényűségre helyezi a hangsúlyt:

Magyarország Alaptörvénye élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Humanitárius katasztrófa, háborús konfliktus

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az április 21-i Kormányinfón emlékeztetett, hogy a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik. A kormány viszont az Alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen, ezért 

kiegészítenék a veszélyhelyzet tényállását a humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével. 

Mint megjegyezte, meglátják, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessenek.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő április 22-én az M1 Ma reggel című műsorában ehhez még magyarázatul hozzáfűzte:

A veszélyhelyzeti működés egy olyan szituáció, amivel kapcsolatban azt kívánjuk, hogy ne legyen rá szükség, ne kelljen életbe léptetni, de ha mégis szükség lenne rá, akkor egy hatalmas segítség az, hogy a kormány azonnal és nagyon határozottan tud reagálni.

Az eddigi nyilatkozatok alapján feltételezhető, hogy a kormány még a veszélyhelyzet május 31-i megszűnése előtt szeretné az Alaptörvény tizedik módosítását elfogadtatni. Bonyolítja azonban a kérdést, hogy a veszélyhelyzetre az Alaptörvény legutóbbi módosítása is több rendelkezést tartalmaz, amelyek viszont csak jövő év közepén lépnek hatályba. Lehet, hogy a tizedik módosítás előbb életbe lép, mint a kilencedik?

A különleges jogrend reformja

Mint ismeretes, az Alaptörvény kilencedik módosítása (2020. december 22.) alkotmányos tétellé emelte, hogy

Az anya nő, az apa férfi.

Emellett viszont kevesebb figyelmet kaptak azok az új szabályok, amelyek nyomán a korábbi hat helyett három esetkörre – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökken a különleges jogrendi helyzetek száma. Vagyis kikerül az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép. 

Ezek a rendelkezések azonban csak 2023. július 1-jén lépnek hatályba.

Az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a módosítás célja, hogy

a különleges jogrendi szabályozás átláthatóbb legyen, a normál jogrendi működés és válságkezelés szabályaihoz igazodva illeszkedjen a fokozatosság elvéhez és ez által a legsúlyosabb kihívásokra és fenyegetésekre fókuszáljon, de mindezt korszerű módon, a változó biztonsági környezethez igazodva és a korábbi szabályozáshoz mérten további garanciák beiktatásával valósítsa meg.

Ami a részleteket illeti, az Alaptörvény alapján a katonai szolgálat kizárólag hadiállapot idején válik elrendelhetővé, tekintettel arra, hogy a megelőző védelmi helyzet intézménye részlegesen beépül a hadiállapot szabályozásába.

Figyelemmel arra, hogy a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lép, az Országgyűlés döntései között a hadiállapot kinyilvánításának helyét a békekötésről való döntéshozatallal összekapcsolva a háborús helyzet kinyilvánítása veszi át. Ezzel együtt az Alaptörvény kizárólag fogalmi változtatást vezet be annak kapcsán, hogy a parlament a korábbi „hadiállapot kinyilvánítása” helyett a „háborús helyzet kinyilvánítása” esetén hirdethet ki hadiállapotot. A szabályozás ugyanakkor változatlanul hagyja a szavazatarányt: továbbra is az összes országgyűlési képviselő kétharmada kell ehhez a döntéshez.

Az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdését az EU- és a NATO-műveletekre vonatkozó kormányzati felhatalmazásra nézve kiegészítik az Országgyűlés által törvényben megerősített nemzetközi védelmi és biztonsági együttműködési szervezet döntésén alapuló műveletekkel összefüggő döntéshozatallal.

Az Alaptörvény 49. cikke a hadiállapotról szól. Ez a korábbi rendkívüli állapot elemeit ötvözi az eddigi megelőző védelmi helyzet egyes szabályaival, továbbá a változó biztonsági környezet követelményeivel. Így ebbe a körbe tartoznak azok a nem fegyveres fenyegetések is, amelyek

Magyarország szuverenitása szempontjából egy fegyveres támadással hasonló súlyúnak tekinthetők.

A hadiállapot kihirdetésére a parlament háborús helyzet kinyilvánítása, háborús veszély, illetve külső fegyveres támadás, hatásában külső fegyveres támadással egyenértékű cselekmény, valamint ezek közvetlen veszélye, továbbá kollektív védelemre irányuló szövetségesi kötelezettség teljesítése esetén jogosult.

Az Alaptörvény 50. cikke a szükségállapot új szabályozását tartalmazza. Ebben jelentős változás, hogy az Országgyűlés a szükségállapotot nemcsak az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmény esetén hirdetheti ki, hanem az alkotmányos rend felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén is.

Az 51. cikk a veszélyhelyzet új szabályait részletezi. A veszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó szabályok lényegében megegyeznek a hatályos szöveggel azzal az eltéréssel, hogy az „élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény” fordulatot alkalmazza kihirdetési okként, ezáltal 

a veszélyhelyzet kihirdetését lehetővé teszi a jelenleg előre nem látható más indokolt esetekben is. 

További jelentős változás, hogy míg eddig a parlament a kormány veszélyhelyzettel összefüggő rendelete hatályának meghosszabbítására adhatott felhatalmazást, jövő júliustól – a hadiállapothoz és a szükségállapothoz hasonlóan – magának a veszélyhelyzetnek a harmincnapos meghosszabbításához.

A korábbi nyolc módosítás

Az első módosítás (2012. június 18.) beemelte az átmeneti rendelkezéseket az Alaptörvénybe, továbbá Schmitt Pál lemondása után alig két hónappal kiterjesztette a köztársasági elnök javadalmazásáról szóló törvényt a volt államfőkre is.

A második módosítás (2012. november 9.) a választói regisztráció intézményét emelte volna be az Alaptörvénybe, ezt azonban az Alkotmánybíróság a 45/2012. (XII. 29.) AB határozatával megsemmisítette.

A harmadik módosítás (2012. december 21.) sarkalatossá tette a földtörvényt.

negyedik módosítás (2013. március 25.) 22 cikkben módosította az Alaptörvényt. A főbb változtatások:

  • a családi kapcsolat alapja a házasság (férfi és nő között), illetve a szülő–gyermek viszony;
  • Alaptörvény-módosítások esetében az államfő csak eljárási szabálytalanságra hivatkozva kérhet felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól, tartalmi kifogást nem emelhet;
  • csak az Országgyűlés ismerhet el vallási közösséget egyházként;
  • kampányidőszakban a pártok csak a közszolgálati médiában hirdethetnek, politikai reklámért a média nem kérhet pénzt;
  • tilos a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek, valamint a magyar nemzet megsértése;
  • törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti;
  • jogellenessé minősíthető az életvitelszerű közterületi tartózkodás;
  • az Alaptörvény módosítását az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja tartalmi szempontból;
  • az OBH elnöke pereket helyezhet át egyik bíróságról a másikra;
  • az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.

Az ötödik módosítás (2013. szeptember 26.) szerint – miután az Európai Bizottság aggályokat fogalmazott negyedik módosítással kapcsolatban – a kampányhirdetéseket nemcsak a közmédia sugározhat, hanem a kereskedelmi televíziók és rádiók is. Azt is kimondta, hogy jogilag valamennyi vallási közösség egyháznak minősül, és a „bevett egyházakkal” az Országgyűlés döntése alapján az állam együttműködhet, azaz adózási és egyéb kedvezményeket nyújthat nekik. A módosítás a Magyar Nemzeti Bankot bízta meg a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével, továbbá törölte a bírósági ügyáthelyezések lehetőségét.

A hatodik módosítás (2016. június 14.) kiegészítette a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával.

hetedik módosítás (2018. június 18.) alapján

  • az állam minden szervének kötelességévé vált az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme;
  • Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be;
  • mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák;
  • a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével;
  • megtiltották az életvitelszerű közterületen tartózkodást;
  • bekerültek az Alaptörvénybe a közigazgatási bíróságok.

A nyolcadik módosítás (2019. december 12.) kivette az Alaptörvényből a közigazgatási bíróságokat.

(Borítókép:  Az Országház főlépcsője, előtérben az alaptörvény 2014. május 26-án. Fotó: Beliczay László / MTI)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

  • Belföld
Balatonfüreden tartja kihelyezett frakcióülését a Fidesz

Balatonfüreden tartja kihelyezett frakcióülését a Fidesz

Orbán Viktor alig néhány nappal évértékelője előtt ad iránymutatást párttársainak.

február 10., 15:10

  • Belföld
Feltörték a közmédia YouTube-csatornáját, kriptoelőadások váltották a híradókat

Feltörték a közmédia YouTube-csatornáját, kriptoelőadások váltották a híradókat

Az M1 tartalmai helyett a Ripple Labs pénzügyi techvállalat videói jelentek meg az oldalon.

február 10., 12:32

  • Belföld
Halálra gázolt a vonat egy embert Gödöllőn

Halálra gázolt a vonat egy embert Gödöllőn

A vonat utasait más járatokkal szállították tovább.

február 10., 15:23

  • Címlapon
Radikálisan átalakulhat a BKK-bérlet, nagy változás jöhet a budapesti tömegközlekedésben

Radikálisan átalakulhat a BKK-bérlet, nagy változás jöhet a budapesti tömegközlekedésben

A civilek ötlete nyomán Vitézy Dávid újdonságokat lengetett be.

45 perce

  • Címlapon
Ez már rémálom: újabb banki díjemelések jönnek

Ez már rémálom: újabb banki díjemelések jönnek

Már kilenc bank jelentette be az inflációs díjemelését.

3 órája

  • Címlapon
Az utolsó magyarországi csempegyár is feladta, Romániába költözik a Zalakerámia

Az utolsó magyarországi csempegyár is feladta, Romániába költözik a Zalakerámia

A dolgozók jelentős része utcára kerül.

32 perce

  • Belföld
Karácsony Gergely bejelentette, hogy indulhatnak a metróbuszok Budapesten

Karácsony Gergely bejelentette, hogy indulhatnak a metróbuszok Budapesten

Szentkirályi Alexandra szerint még a Városházán is érzik, hogy ez nem nagy teljesítmény.

február 10., 15:45

  • Belföld
Orbán Viktor szerint őrületes pénzek mozdulhattak meg a kormány megbuktatására

Orbán Viktor szerint őrületes pénzek mozdulhattak meg a kormány megbuktatására

A Facebookon jelentkezett a miniszterelnök.

február 10., 12:36

  • Belföld
Felbolygatta a roma közéletet egy petíció, veszélyes kezdeményezés kerülhet az Országgyűlés elé

Felbolygatta a roma közéletet egy petíció, veszélyes kezdeményezés kerülhet az Országgyűlés elé

Amnesztia helyett a roma szervezetek szerint csak romaellenesség jöhet.

február 10., 11:39

  • Címlapon
Washington kihagyná Európát az ukrajnai megoldásból, Emmanuel Macron riadót fújt

Washington kihagyná Európát az ukrajnai megoldásból, Emmanuel Macron riadót fújt

A francia elnök hét európai vezetőt hívott hétfőre Párizsba.

4 órája

  • Belföld
Most tetőzik az évtized influenzajárványa

Most tetőzik az évtized influenzajárványa

Minden harmadik felnőtt és minden második gyerek beteg.

február 10., 12:02

  • Belföld
Karácsony Gergely: Budapest tudja, mit akar

Karácsony Gergely: Budapest tudja, mit akar

A főpolgármester szerint a főváros évek óta készül Rákosrendező újrahasznosítására.

február 10., 12:07

  • Belföld
Egy éve bukott bele a kegyelmi ügybe Novák Katalin, távozása így alakította a magyar politikát

Egy éve bukott bele a kegyelmi ügybe Novák Katalin, távozása így alakította a magyar politikát

A mérleg: botrányok, politikai viták, gyermekvédelem, és egy új párt.

február 10., 07:43

  • Belföld
Kettészakad az ország, nyugaton borúval, keleten derűvel indul a hét

Kettészakad az ország, nyugaton borúval, keleten derűvel indul a hét

A levegőminőség alapvetően kedvezően alakul.

február 10., 07:24

  • Belföld
Koltay András: Eltér a sajtószabadság jogi és morális felfogása

Koltay András: Eltér a sajtószabadság jogi és morális felfogása

Az online platformok szabályozása és a mesterséges intelligencia térnyerése a médiahatóságot is új kihívások elé állítja.

február 10., 18:22

  • Belföld
Hadtörténelmet írtak Székesfehérváron a honvédelmi miniszter szerint

Hadtörténelmet írtak Székesfehérváron a honvédelmi miniszter szerint

Ehhez több nemzet együttműködésére volt szükség.

február 10., 18:07

  • Belföld
Kocsis Máté: hosszú évekig fizettek amerikai dollárokból szélsőbaloldali aktivistákat és újságírókat

Kocsis Máté: hosszú évekig fizettek amerikai dollárokból szélsőbaloldali aktivistákat és újságírókat

A Fidesz frakcióvezetője szerint Donald Trumpék a magyar ügynökújságírókat is leleplezik majd.

február 10., 17:49

  • Belföld
Váratlan fordulat: rengetegen jelentkeztek pedagógusnak

Váratlan fordulat: rengetegen jelentkeztek pedagógusnak

Fontos határidő közeleg minden felvételizőnek.

február 10., 10:24

  • Belföld
Rejtélyes sírokat keresnek a szegedi Dóm téren

Rejtélyes sírokat keresnek a szegedi Dóm téren

A Tisza-parti város mediterrán hangulatú placcának macskakövei alatt egy középkori temető bújik meg.

február 10., 11:34

  • Címlapon
Jön az AfD: Elon Musk hátszelet adott, Orbán Viktor ajtót nyitott, J. D. Vance tabut döntött

Jön az AfD: Elon Musk hátszelet adott, Orbán Viktor ajtót nyitott, J. D. Vance tabut döntött

Miközben Angela Merkel politikai öröksége egyre csak rozsdásodik.

4 órája

  • Belföld
Bombafenyegetést kapott az általános iskola Tápiószelén, lezárták a környéket

Bombafenyegetést kapott az általános iskola Tápiószelén, lezárták a környéket

Kiürítették az épületeket, robbanószert nem találtak.

február 10., 10:47

  • Belföld
A farsangi jelmezek miatt tett közzé figyelmeztetést a fogyasztóvédelem

A farsangi jelmezek miatt tett közzé figyelmeztetést a fogyasztóvédelem

Sok a visszaélésre alkalmas, veszélyes termék.

február 10., 10:41

  • Belföld
A Publicus Intézet megmérte, mit gondolnak a magyarok Washington szankciójáról

A Publicus Intézet megmérte, mit gondolnak a magyarok Washington szankciójáról

A kormánypárti szavazók körében többen is valósnak tartják a korrupciós vádakat.

február 10., 09:33

  • Belföld
Elhárították a hibát a paksi atomerőműben

Elhárították a hibát a paksi atomerőműben

Vasárnap állt le az atomerőmű egyik blokkja.

február 10., 09:35

  • Belföld
Több mint száz szülő indított pert a védőoltások ellen Magyarországon

Több mint száz szülő indított pert a védőoltások ellen Magyarországon

Már előre elkészített formanyomtatvány is van ebből a célból.

február 10., 08:24

  • Belföld
170 fát vágnak ki a XII. kerületben védett természeti területen

170 fát vágnak ki a XII. kerületben védett természeti területen

Megadta az engedélyt a főváros, jöhetnek a láncfűrészek.

február 10., 16:54

  • Címlapon
Magyar Péter bement az ATV-be, és elmondta, mivel kéne foglalkoznia a magyar sajtónak

Magyar Péter bement az ATV-be, és elmondta, mivel kéne foglalkoznia a magyar sajtónak

A Tisza elnöke szerint Hadházy Ákos alantas.

4 órája