Eddig egyetlen választást sem befolyásolt a nemzetiségi regisztráció

Ritter Imre 2014-ben lett az Országgyűlés első német nemzetiségi szószólója, majd a 2018-as országgyűlési választáson a német nemzetiségi lista vezetőjévé választották. A német lista kedvezményes mandátumot szerzett, így ő is képviselőtagja lett a 2018 májusában megalakult Országgyűlésnek. A ciklus elején megválasztották a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága elnökévé, emellett a Költségvetési bizottságnak is tagja lett. Az idei országgyűlési választáson ismét képviselői mandátumot szerzett.

2013-ban alkották meg és fogadták el a választási eljárásról szóló törvényt, amellyel biztosították a tizenhárom őshonos magyarországi nemzetiség részére a parlamenti képviseletet. A 2014. április 6-án megtartott parlamenti választás során megválasztott tizenhárom nemzetiségi parlamenti szószólóval megalakult a parlament Magyarországi nemzetiségek bizottsága, amely innen kezdve alkotó része lett a parlament törvényhozási munkájának. Noha mind a tizenhárom nemzetiségnek biztosítva van a teljes jogú, azaz szavazati joggal is rendelkező nemzetiségi parlamenti képviselői mandátum lehetősége, valójában erre a németeknek és a roma nemzetiségnek van esélye, mivel a másik tizenegy nemzetiség létszáma nem éri el azt a küszöböt, amely a parlamenti képviselői mandátumhoz szükséges lenne.

Hátra volt kötve a kezük

Ritter Imre az Indexnek elmondta: a 2021-es nemzetiségi törvény módosítása jogi szempontból egyértelművé tette a nemzetiségi listákkal kapcsolatos kérdések egy részét. Végignézték és egyértelműsítették a szabályozást az országos nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozóan, hogy a választási listára hozandó döntés minősített többséggel vagy sima többséggel legyen, illetve nyílt ülésen vagy zárt ülésen.

Egy sor olyan dolgot végigvettünk, amit úgy gondoltunk, úgy éreztünk, hogy a '14-'18-as választás alapján egyrészt valóban felmerültek – jogi viták és kérdések –, másrészt meg ami tapasztalat volt, azt próbáltuk egyértelműbben, világosan szabályozni

– fogalmazott Ritter Imre.

2014 óta a német nemzetiség részvétele már a regisztráció során erősödött a parlamenti választásokon, idén volt a legtöbb regisztráló. A képviselő szerint ennek több oka is van. Mint elmondta: 2014-ben nulláról indult a regisztráció, teljesen új rendszer volt.

Az Országos Német Önkormányzatnál is sokan úgy gondolták még akkor, hogy ez majd magától fog menni, ennek volt a következménye, hogy összességében durván 15 ezer embert tudtunk regisztrálni, tehát a közelébe se jutottak a képviselői mandátumhoz szükséges szavazatszámnak.

Ebben benne volt az is, hogy 2014-ben még senki nem tudta, hogy lesz-e bármilyen eredménye a parlamenti képviseletnek, sőt voltak, akik még ellene kampányoltak, ha úgy tetszik

– jelentette ki a nemzetiségi képviselő.

Hozzátette: nyolc év tapasztalata alapján idén már lehetett látni, hogy biztosan meglesz a mandátum, de a nemzetiségi önkormányzatnak sok nehézséggel kellett szembenéznie. A pandémia miatt elmaradó rendezvények, a népszámlálás elhalasztása mellett az országgyűlési választás kampánya is nehezítette a nemzetiségi regisztrációt. 

Az utolsó két-három hétben közel kétezer ember leiratkozott csak a német névjegyzékből. A nemzetiségi névjegyzékbe feliratkozni csak március 18-ig lehetett, viszont leiratkozni egészen április 2-ig. Tehát gyakorlatilag két hétig – ha úgy tetszik – hátra volt kötve a kezünk, és néztük, mi történik velünk

– fejtette ki lapunknak Ritter Imre.

A nemzetiségi képviselő szerint ez azonnali megoldást igényel, diszkriminatívnak és lehetetlennek tartja a jelenlegi szabályozást. Tervei szerint a parlament megalakulása után – erre vonatkozóan – a Magyarországi nemzetiségek bizottságával törvénymódosító javaslatot nyújtanak be. 

 A 2026-os választásra úgy szeretnénk eljutni, hogy az utolsó két hónapban egyáltalán ne is kelljen regisztrálni már, mert bőven meg kell legyen az a német regisztrációs létszám, ami szükséges a német képviselői mandátumhoz

– hangsúlyozta.

Német lista helyett pártok?

A regisztrációs listákról való leiratkozások okát Ritter Imre nem az identitási kérdésekben látja.

Sokan úgy gondolták, biztosan meglesz a német mandátum, az nem probléma, és most nekik és az ország szempontjából is az a fontosabb, hogy egy pártra adja le a szavazatát, ne pedig a német listára

– mondta el a nemzetiségi képviselő.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata számára a tanulság az, hogy sokkal erőteljesebb, átfogóbb tájékoztatást kell adniuk a választóiknak. Ritter Imre úgy fogalmazott:

Objektív tény, hogy a rendszerváltás óta lezajlott kilenc parlamenti választás közül egyetlenegynek a politikai végeredményét sem befolyásolta vagy befolyásolta volna a nemzetiségi regisztráció. Ezt meg kell értessük a nemzetiségi társainkkal, hogy egyrészt bárki is szavazott bármelyik pártra, annak a pártnak nem segített, viszont kockáztattuk ezzel azt, hogy esetleg nem lesz meg a német képviselői mandátum. Ebben, illetve az ezzel kapcsolatos tájékoztatásban tehát komoly feladataink vannak a következő három évben.

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának közgyűlése még a 2014-es választás előtt kidolgozta a 2020-ig szóló stratégiáját, ebben meghatározta azt a négy alapvető célt és feladatot, amely mentén a következő években dolgoznak.

1. Prioritás az oktatási és kulturális autonómia kialakítása, erősítése. Ebben a nemzetiségi köznevelési és kulturális intézmény fenntartói jogok átvételétől a tulajdonátvételen át a nemzetiségi pedagógusok támogatása, nemzetiségi pedagógus-ösztöndíj bevezetése is beletartozik. 
2. A második fontos feladat a helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok maximális támogatása, valamint az egyetértési és véleményezési jogaik minél szélesebb körű kiterjesztése és biztosítása. 
3. A harmadik kiemelt cél a nemzetiségi kulturális egyesületek, énekkarok, tánckarok, zenekarok, hagyományőrző egyesületek támogatása.
4. A negyedik lényeges kérdéskör az anyaországgal és a nemzetiségi anyanyelv szerinti országokkal, de egész Európával, a világon bárhol lévő német nemzetiségi közösségekkel egy minél zavartalanabb, minél szélesebb körű szabad együttműködés, közös munka kialakítása.

Ritter Imre szerint ezek a legfontosabb területek a német nemzetiség vonatkozásában.

Ha úgy tetszik mint az országos önkormányzat meghosszabbított keze a rendelkezésre álló parlamenti eszközök felhasználásával próbáltam ezekben az ügyekben a legtöbbet tenni

– tette hozzá a nemzetiségi képviselő.

Nem kérnek a politikai csatákból

A tizenhárom őshonos nemzetiségre vonatkozóan a Magyarországi nemzetiségek bizottság tárgyalhat meg nemzetiségi napirendeket és nyújthat be nemzetiségi módosító indítványokat.

A bizottság képviselője mondhatja el a nemzetiségek véleményét az egyes nemzetiségi napirendeknél. Így eleve a tizenhárom nemzetiség össze van kötve, ha tetszik, egy hajóban evezünk, nekünk mindig egyezségre kell jutnunk, mindig egységesen kell fellépnünk, egyébként nem tudunk egy törvénymódosítást sem benyújtani. Másik oldalról pedig – mint az elmúlt négy évben – a Magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke hivatalból is nyilvánvalóan valamennyi nemzetiség működését, céljait, megvalósulását segítenem kell és segítettem is

– részletezte Ritter Imre az Indexnek.

A most megalakuló Magyarországi nemzetiségiek bizottságában kilenc olyan ember lesz, aki az előző ciklusban is benne volt. Közülük hat olyan, akinek ez már a harmadik parlamenti ciklusa lesz. A nemzetiségi bizottság tagjainak és a nemzetiségi képviselő álláspontja is egyértelmű a pártpolitikai kérdésekben. 

Mi minden szempontból igyekszünk a nemzetiségi kérdésekbe belefolyni azokban a törvényjavaslatokban, azokban a napirendekben, témákban, amelyek ezt érintik, és semmiképpen nem kívánunk részt venni azokban a politikai csatározásokban, amelyek nem érintenek közvetlenül nemzetiségi kérdést. Ez az egyedüli lehetséges módja annak, hogy a németséget is, de a többi nemzetiséget is egységben, együtt megtartsuk

– emelte ki Ritter Imre.

Hosszú távon gondolkodnak

Egy-egy nemzetiségen belül ugyanúgy vannak különböző pártszimpátiájú, kötődésű, világnézetű, gondolkodású emberek, mint ahogy egész Magyarországon, azonban a képviselő szerint egy fontos közös pont van. 

Mi első prioritásnak a nemzetiségünket, nemzetiségi identitásunkat tekintjük, és ezért a nemzetiségi célokért harcolunk együtt, közösen. Ez az, amiben mindig egyet tudunk érteni vagy meg tudjuk mindig beszélni. A politikai kérdéseket ezekből igyekszem kihagyni.

A nemzetiségi önkormányzat céljai hosszú távúak, ez határozza meg a pártpolitikához és a napi politikai ügyekhez való hozzáállásukat is. 

Mi nem egy parlamenti ciklusban és nem egy politikai felállásban, hanem hosszú távon gondolkodunk, és stratégiailag ez az egyedüli lehetséges út: csak nemzetiségi kérdésekkel foglalkozunk, és amellett keményen kiállunk, viszont nem megyünk bele a pártpolitikai harcokba

– hangsúlyozta Ritter Imre, ugyanakkor azt is megjegyezte: azokhoz a programokhoz, amelyeket a nemzetiségi önkormányzat elindított, legalább 20-25-30 év kell.