- Belföld
- érettségi 2022
- magyar érettségi
- arató lászló
- szövegértés
- szabó magda
- kétszintű érettségi
- középszintű érettségi
- janus pannonius
- juhász gyula
- novella
Egyszerre volt poros és bátran újító az idei magyarérettségi
További Belföld cikkek
- Fehérbe borul a fél ország, figyelmeztetést adott ki a Magyar Közút
- Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre
- Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
Mivel a 2022-es érettségi vizsgát nem sújtotta a Covid, ezért joggal volt valamivel nehezebb az idei középszintű magyar írásbeli érettségi, mint a tavalyi és a tavalyelőtti. Ettől függetlenül a mai írásbeli nem volt olyan nehéz, hogy ne lehetett volna vele megküzdeni. Összefoglalva: a nehézségi fokát optimálisnak lehet tekinteni – értékelte az idei középszintű magyarérettségi írásbeli vizsgasorát az Indexnek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.
Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolája és Gyakorló Gimnáziuma vezető tanára azt azonban kifogásolja, hogy a szövegértési és a gyakorlati szövegalkotási feladat mindhárom szövege az iskolával és a magyar tantárggyal volt kapcsolatos.
A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi eredeti koncepciója szerint a munka világában fontos képességeket kívánt a szövegértési feladat mérni. Ehhez képest ez egy végtelenül magyartantárgy- és iskolacentrikus érettségi vizsga volt. Akár a szinonima szótáras feladatra, akár az osztálykirándulásról vagy a memoritertanulásról szóló szövegalkotási feladatra gondolok
– fogalmazta meg kritikai észrevételeit Arató László az idei magyarérettségivel kapcsolatban.
(A 70 ezer, középszinten érettségiző diáknak a magyarvizsga első felében egy 1999-ben kiadott szótár előszavát kellett elolvasnia, majd ehhez kapcsolódtak különböző szövegértési feladatok.)
A Magyartanárok Egyesületének elnöke ettől függetlenül a szókincstárról szóló feladatot mind terjedelmében, mind nehézségi fokában megfelelőnek tartja. Mindeközben Arató László két kisebb hibát is talált a feladatsorban: például az egyik kérdés szerinte pontatlanul van megfogalmazva.
(Az első feladatsor második részében az érettségizők két szövegalkotási feladatból választhattak: az iskolai memoriterekről írhattak érvelést, vagy diákönkormányzati tagként osztálykirándulásokról fogalmazhattak meg hozzászólást.)
A memoriteres feladatnál nem hozták könnyű helyzetbe a vizsgázókat: amikor egyébként kötelező memoritereket tanulni az érettségire, a diákoknak kellemetlen lehetett, hogy az érettségi időszakában arra kérik őket: foglaljanak állást a memoriterek hasznossága ellen vagy mellett
– érvel Arató László.
(A középszintű feladatsor második részében idén választhattak a vizsgázók, hogy Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját elemzik, vagy az összehasonlító elemzésben Juhász Gyula és Janus Pannonius versét vetik össze.)
A Magyartanárok Egyesületének elnöke több szempontból is szerencsés választásnak tartja Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját:
- végre egy 20. század második feléből származó szöveg;
- női író szövegével van dolgunk;
- a novella átfogó terjedelmű;
- a szöveg, bár könnyen olvasható, az értelmezésében jó értelemben vett valódi feladatot ad.
A pozitívumok ellenére Arató László a novellaelemzéshez kapcsolódó feladatmegfogalmazásban is talált szerencsétlen momentumokat. A magyartanár szerint például az a kérdés, hogy Milyen elbeszéléstechnikai eszközökkel mutatja be az emlékezés folyamatát a novella? túlságosan tág megfogalmazás, amely kevés fogódzót adott a vizsgázóknak. Arra pedig a magyartanár magát sem tartja képesnek, hogy megoldja a következő feladatot: Ismertesse ennek a megismerési folyamatnak a tapasztalatait!
Arató László úgy véli: a novellás feladathoz képest az összehasonlító műelemzést nagyon kevesen fogják választani, mert ahhoz, hogy valaki a két versből igazán jó elemzést tudjon írni, kellenek az elmélyült irodalomtörténeti ismeretek. Ám az például nem feltétlenül van ott egy átlagos középszinten érettségiző fejében, hogy Juhász Gyula számára Nagyvárad a Holnap antológiát és a modern irodalom kezdetét jelentette.
Holnap a matematikával folytatódik az érettségi
Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken németből, a következő héten pedig a szabadon választott tantárgyakból adhatnak számot a tudásukról a diákok. Az írásbeli vizsgák május 23-áig tartanak.
Két év után ismét megrendezik a szóbeliket: a diákok emelt szinten június 1-jétől 9-éig, középszinten pedig június 13-ától 24-éig felelhetnek.
(Borítókép: Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 2022. május 2-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)