Egyszerre volt poros és bátran újító az idei magyarérettségi

D NOE20220502003
2022.05.02. 16:34
Először egy szövegértési feladaton kellett keresztülverekedniük magukat a diákoknak az idei középszintű magyarérettségin, majd egy rövidebb szövegalkotási feladat várt várjuk, végül pedig a szokásos műelemzés. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke ugyan fogalmazott meg kisebb kritikát az idei érettségi vizsgával kapcsolatban, összességében korrekt, megírható vizsgának tartja az idei középszintű magyar nyelv és irodalom számonkérést.

Mivel a 2022-es érettségi vizsgát nem sújtotta a Covid, ezért joggal volt valamivel nehezebb az idei középszintű magyar írásbeli érettségi, mint a tavalyi és a tavalyelőtti. Ettől függetlenül a mai írásbeli nem volt olyan nehéz, hogy ne lehetett volna vele megküzdeni. Összefoglalva: a nehézségi fokát optimálisnak lehet tekinteni – értékelte az idei középszintű magyarérettségi írásbeli vizsgasorát az Indexnek Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke.

Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskolája és Gyakorló Gimnáziuma vezető tanára azt azonban kifogásolja, hogy a szövegértési és a gyakorlati szövegalkotási feladat mindhárom szövege az iskolával és a magyar tantárggyal volt kapcsolatos.

A 2005-ben bevezetett kétszintű érettségi eredeti koncepciója szerint a munka világában fontos képességeket kívánt a szövegértési feladat mérni. Ehhez képest ez egy végtelenül magyartantárgy- és iskolacentrikus érettségi vizsga volt. Akár a szinonima szótáras feladatra, akár az osztálykirándulásról vagy a memoritertanulásról szóló szövegalkotási feladatra gondolok

– fogalmazta meg kritikai észrevételeit Arató László az idei magyarérettségivel kapcsolatban.

(A 70 ezer, középszinten érettségiző diáknak a magyarvizsga első felében egy 1999-ben kiadott szótár előszavát kellett elolvasnia, majd ehhez kapcsolódtak különböző szövegértési feladatok.)

A Magyartanárok Egyesületének elnöke ettől függetlenül a szókincstárról szóló feladatot mind terjedelmében, mind nehézségi fokában megfelelőnek tartja. Mindeközben Arató László két kisebb hibát is talált a feladatsorban: például az egyik kérdés szerinte pontatlanul van megfogalmazva.

(Az első feladatsor második részében az érettségizők két szövegalkotási feladatból választhattak: az iskolai memoriterekről írhattak érvelést, vagy diákönkormányzati tagként osztálykirándulásokról fogalmazhattak meg hozzászólást.)

A memoriteres feladatnál nem hozták könnyű helyzetbe a vizsgázókat: amikor egyébként kötelező memoritereket tanulni az érettségire, a diákoknak kellemetlen lehetett, hogy az érettségi időszakában arra kérik őket: foglaljanak állást a memoriterek hasznossága ellen vagy mellett

– érvel Arató László.

(A középszintű feladatsor második részében idén választhattak a vizsgázók, hogy Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját elemzik, vagy az összehasonlító elemzésben Juhász Gyula és Janus Pannonius versét vetik össze.)

A Magyartanárok Egyesületének elnöke több szempontból is szerencsés választásnak tartja Szabó Magda Ezüstgolyó című novelláját:

  • végre egy 20. század második feléből származó szöveg;
  • női író szövegével van dolgunk;
  • a novella átfogó terjedelmű;
  • a szöveg, bár könnyen olvasható, az értelmezésében jó értelemben vett valódi feladatot ad.

A pozitívumok ellenére Arató László a novellaelemzéshez kapcsolódó feladatmegfogalmazásban is talált szerencsétlen momentumokat. A magyartanár szerint például az a kérdés, hogy Milyen elbeszéléstechnikai eszközökkel mutatja be az emlékezés folyamatát a novella? túlságosan tág megfogalmazás, amely kevés fogódzót adott a vizsgázóknak. Arra pedig a magyartanár magát sem tartja képesnek, hogy megoldja a következő feladatot: Ismertesse ennek a megismerési folyamatnak a tapasztalatait!

Arató László úgy véli: a novellás feladathoz képest az összehasonlító műelemzést nagyon kevesen fogják választani, mert ahhoz, hogy valaki a két versből igazán jó elemzést tudjon írni, kellenek az elmélyült irodalomtörténeti ismeretek. Ám az például nem feltétlenül van ott egy átlagos középszinten érettségiző fejében, hogy Juhász Gyula számára Nagyvárad a Holnap antológiát és a modern irodalom kezdetét jelentette.

Holnap a matematikával folytatódik az érettségi

Kedden matematikából, szerdán történelemből, csütörtökön angolból, pénteken németből, a következő héten pedig a szabadon választott tantárgyakból adhatnak számot a tudásukról a diákok. Az írásbeli vizsgák május 23-áig tartanak.

Két év után ismét megrendezik a szóbeliket: a diákok emelt szinten június 1-jétől 9-éig, középszinten pedig június 13-ától 24-éig felelhetnek.

(Borítókép: Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban 2022. május 2-án. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)