Egy 36 hektáros szeméterdő lapul Budapest szívében
További Belföld cikkek
-
A Media1 főszerkesztője szerint a Telex és a 444 információkat tart vissza, ha az Magyar Péternek kellemetlen - Porig égett egy állatmenhely Gyöngyösorosziban
- Elgázolták a szabálytalan biciklist, aki a baleset után kereket oldott
- Bejelentést tett Nyitrai Zsolt, már a gyógyszertárakban is elérhető a Gondosóra
- Ruszin-Szendi Romulusz miatt Magyar Péter és Hadházy Ákos keményen odaszóltak egymásnak
Minderről Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze beszélt, aki szerint
a főváros meglévő épületállományát úgy kellene korszerűsíteni egy korszakváltással, hogy kevesebbet pöfögjön.
A közelmúltban az Év Tájépítésze Díjjal kitüntetett szakember az Auditóriumpodcastsorozat legújabb adásában úgy fogalmazott, hogy ennek a váltásnak a mennyiségből a minőségbe átcsapva kellene megtörténnie.
A podcastban elsősorban Budapest égető problémáiról, főleg a főváros zöldfelületeiről esik szó. Például arról, hogy még mindig vannak védelemre érdemes értékeinek, amelyek továbbra sincsenek természeti oltalom alatt, illetve arról, hogy hol lehetne új parkokat kialakítani.
De szóba kerül a X. kerületben található Terebesi erdő, ez a 36 hektáros kőbányai zöldfelület is, amely Budapest mértani középpontjában, egy metróvégállomás és egy tervezett vasútállomás közelében található, mégis alig ismerik.
Az a baj ezzel a területtel – mondja a főtájépítész –, hogy éppenséggel
ott lakik egy borsodi település összes lakója, akik lomizásból tartják el magukat, és akiknek a sorsát szociális munkások kísérik figyelemmel, de az is gond, hogy félévente kétezer köbméternyi veszélyes hulladékot és építési törmeléket kell eltávolítani onnan,
mert a környékről rengeteg építtető oda hordja a szemetet a hulladéklerakó helyett.
Bardóczi Sándor azt vallja, hogy egy városban akkor működnek jól a dolgok, ha a háromlábú szék – amelynek három lába a gazdaság, a társadalom és a környezet – kiegyensúlyozott.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze
Diplomáját 1998-ban szerezte a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen, majd Soprontól Tokajig az ország különböző vidékein vett részt településfejlesztési tervek készítésében, környezetvédelmi koncepciók kidolgozásában. Megvalósult munkái közül a XIII. kerületi Országbíró sétányra és a máriagyűdi kegytemplom környezetrendezésére a legbüszkébb. Vezetésével dolgozták ki a Radó Dezső Tervet, amely 2030-ig határozza meg, hogy milyen tennivalók vannak a fővárosban a zöldinfrastruktúrával kapcsolatban. Ennek keretében új természetvédelmi területeket jelöltek ki, kidolgozták három nagy park stratégiai tervét, és olyan módszereket igyekeznek meghonosítani, mint a gyökércellás faültetés, a közösségi komposztálás vagy a méhbarát gyepgazdálkodás.
(Borítókép: A kőbányai Terebesi erdő 2016. április 12-én. Fotó: Bődey János / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
