A veszélyhelyzet új szabályai az Alaptörvény legújabb, tizedik módosításában
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Ujhelyi István: Megérintette a Fideszt a bukás szele, olyan folyamatok indultak el, amikre 30 éve nem volt példa - Dúl a kommentháború: Menczer Tamás, Kocsis Máté és Magyar Péter esett egymásnak a magdeburgi tragédia miatt
- Hatalmas torlódásra kell számítani az M3-as és az M5-ös autópályákon, az M1-esen akár két órával is nőhet a menetidő
- Orbán Viktor: Sosem szerettem azokat a politikusokat, akik elhárították a felelősséget
- Súlyos baleset történt Debrecenben, a buszmegállóba hajtott egy autó
Az április 21-i Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett, hogy a járványügyi veszélyhelyzet május 31-én megszűnik. A kormány viszont az Alaptörvény módosítását kezdeményezi, hogy háború esetén a kabinet cselekvőképessége biztosított legyen, ezért elmondása szerint
kiegészítik a veszélyhelyzet tényállását a humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetével.
Gulyás Gergely hozzátette, meglátják, hogy az események alakulása okot ad-e arra, hogy veszélyhelyzetet hirdessenek.
A bejelentés alapján arra lehetett következtetni, hogy a kormány még a veszélyhelyzet május 31-i megszűnése előtt szeretné az Alaptörvény tizedik módosítását elfogadtatni. Bonyolította azonban a kérdést, hogy a veszélyhelyzetre az Alaptörvény legutóbbi, kilencedik módosítása is több rendelkezést tartalmaz, amelyek viszont csak jövő év közepén lépnek hatályba. Felmerült tehát a kérdés, hogy a tizedik módosítás előbb életbe lép, mint a kilencedik?
Varga Judit igazságügyi miniszter május 3-án a hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy benyújtotta az Országgyűlésnek az Alaptörvény tizedik módosítását. Magyarázatul hozzáfűzte:
Az orosz–ukrán háború a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági kilátásokat is. Ezen kihívások kezeléséhez és kivédéséhez hazánknak biztosítania kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét.
Nos, a javaslat úgy oldja meg a tizedik módosítás szinkronba kerülését a javarészt csak 2023. július 1-jén hatályba lépő a kilencedikkel, hogy a veszélyhelyzet új esetkörét két szakaszban iktatja be az Alaptörvénybe: az 1. cikk a kihirdetését követő napon, míg a 2. cikk – a kilencedik módosítással együtt – 2023. július 1-jén lép hatályba.
A tizedik módosítás legfontosabb rendelkezése szerint az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében az „A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szövegrész helyébe az „A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás” szöveg lép.
A módosítás ezzel az Alaptörvény 2023. július 1-jéig hatályos szövegébe iktatja be a veszélyhelyzet új esetkörét. Ez az alkotmányos rendelkezés elfogadása esetén majd így szól:
A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
A javaslat szerint ez azt jelenti, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséhez a háborús helyzetnek, a fegyveres konfliktusnak vagy a humanitárius katasztrófának Magyarország területén kívül, Magyarországgal szomszédos államban kell fennállnia. A háborús helyzet fogalmát a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni.
Minden esetben meg kell valósulni háborús cselekményeknek ahhoz, hogy a veszélyhelyzetet ki lehessen hirdetni.
Az igazságügyi miniszter indoklásában azt is hangsúlyozza, hogy a fogalom értelmezésekor az Alaptörvény 2023. július 1-jétől hatályba lépő rendelkezéseinek az értelmezési kereteit is figyelembe kell venni. A fegyveres konfliktus fogalma alá a nemzetközi hadijognál szélesebb értelemben minden (ideértve például a polgárháborús) fegyveres konfliktust is indokolt felvenni. A humanitárius katasztrófa fogalma alatt akár a háborús helyzetből, akár a fegyveres konfliktusból, akár más okokból (például elemi csapás, természeti katasztrófa, stb.) kialakuló, az emberi életet tömegesen veszélyeztető súlyos élethelyzetek értendők.
Az indoklás szerint az Alaptörvény módosítása nem változtat azon az alkotmányossági elven, hogy
különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve ezek a súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.
Mielőtt mindenki végképp összezavarodna, a kétharmados jogszabály utolsó cikke azt is elrendeli, hogy az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegét a módosítás hatálybalépését követően haladéktalanul közzé kell tenni a hivatalos lapban.
(Borítókép: Az orosz–ukrán háború elől Ukrajnából menekülők a záhonyi vasútállomáson 2022. március 14-én. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
