Több mint 89 millió forintból készülhetnek a műsorok

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Kommunikációs Igazgatósága közölte, hiánypótló felmérések készültek a televíziózást segítő szolgáltatásokról.

28 pályázat nyert el több mint 89 millió forintot a médiatanács hírműsorok, tematikus és szolgáltató magazinműsorok készítését ösztönző 2022-es pályázatának első fordulójában. Hírműsorokat készíthet

• a kecskeméti Gong Rádió,
• a budapesti,
• a pécsi,
• a salgótarjáni,
• a kiskunfélegyházi,
• a szegedi
• és a debreceni Rádió 1,
• a székesfehérvári Vörösmarty Rádió,
• a 88,9 Best FM Zalaegerszeg
• és a budapesti Klasszik Rádió 92.1.

A szolgáltató magazinműsorok kategóriájában sikeresen pályázott

• a szolnoki Aktív Rádió,
• a veszprémi Mária Rádió,
• a Sárvár Rádió,
• a Rádió Törökszentmiklós,
• az egri 100,7 Best FM,
• a székesfehérvári Alpha Rádió,
• a miskolci és a nyíregyházi Európa Rádió,
• a Bajai Rádió,
• a kalocsai KORONAfm100,
• a tatabányai Forrás Rádió,
• a békéscsabai 104,0 Rádió 1,
• a 98.4 Mega Rádió és a Csaba Rádió,
• valamint a fővárosi Karc FM és a Rádió M.

Tematikus magazint készíthet a támogatásból a székesfehérvári Táska Rádió és a fővárosi Trend FM – írja az MTI.

A hallgatóságot kérdezték

A hatóság látás- és hallássérült emberek civil szervezeteinek bevonásával mérte fel, hogy a törvényben előírt, a vakok és gyengénlátók, illetve a siketek és nagyothallók médiabefogadását segítő műszaki megoldásokat – a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást, valamint az audionarrációt – mennyire ismerik és tartják jónak az érintettek.

Egy ezerfős, teljes lakosságot reprezentáló mintán azt vizsgálták, hogy mennyire népszerű a külföldi filmek eredeti nyelvű vetítése, és mennyire közkedveltek a gyermekvédelmi funkciók.

A résztvevők 88 százaléka tud a kiskorúak védelméhez kapcsolódó korhatár-besorolásról. Jóval kevesebben hallottak az audionarrációról vagy a külföldi filmek eredeti nyelvű sugárzásának szabályozásáról (39, illetve 30 százalék).

Az ezerfős kutatás válaszadóinak csaknem fele szerint az elmúlt néhány évben nőtt a feliratos műsorok száma, de csupán 32 százalékuk érzi úgy, hogy javult a minőségük. Szinkronizált filmeket a nézők 63 százaléka nézne, 37 százalékuk pedig szeretné, ha eredeti nyelven is elérhetőek lennének az alkotások.

A vizsgált gyermekvédelmi műszaki lehetőségeket csak a szülők 28 százaléka használja, bár 82 százalékuk jelezte, hogy valamilyen formában ellenőrzi, milyen műsort néz a gyermeke.

A látás- és hallásérültek körében végzett felmérésből kiderül, hogy a szolgáltatók betartják ugyan az előírásokat és elérhetővé teszik a feliratozást, a jelnyelvi tolmácsolást vagy az audionarrációt, de az érintettek jelentős része nem tud ezekről vagy nem elégedett a megvalósítás minőségével. Az audionarrációt a látássérültek 66 százaléka használta már, de 92 százalékuk szerint túl bonyolult a beállítása.