Németh Lajos: Vivaldi már nem tudna négy évszakról komponálni

Az elmúlt néhány évtizedben lassacskán hozzá kellett ahhoz szoknunk, hogy egyre forróbbak, egyre szélsőségesebbek az évszakok, különösen a nyári időjárás – mondta Németh Lajos meteorológus. 

Készülnek Magyarországon is hosszú távú, évszakra szóló, sőt egész évre szóló előrejelzések, de ezeknek olyan tartalmi része, amire döntést lehetne hozni, hogy az ember mikor megy el nyaralni, mikor érdemes kivenni a szabadságot, ilyet nem lehet. A tendenciát lehet megmondani. De azt, hogy idén július 17-től mondjuk augusztus másodikáig érdemes elmenni szabadságra, nincs az a meteorológus, aki megmondja, vagy felelősséggel megmondja.

Régen is volt szélsőség, viszont az elmúlt néhány évtizedben gyors melegedés indult meg a légkörünkben, és soha nem lakta több mint 7,5 milliárd ember ezt a földet, ami hozzájárul ehhez az egyébként szokványos változáshoz – állítja a szakember, hozzátéve, hogy mindig volt éghajlatváltozás.

Voltak felmelegedő szakaszok, volt benne kis jégkorszak, leélő szakaszok, és jól viselkedett a földünk légköre, éghajlata, nagy biztonságot adott az akkor élő embereknek. De az ipari forradalom óta beindult valami, és most 7,5 milliárd ember időnként gyilkolja ezt a földet, gyilkolja a légkörünket. Most a nagy kérdés az, hogy mekkora ellenálló képessége van földünk légkörének, hogy ezt ki tudja-e heverni.

A gyors felmelegedés okozza azt is, hogy nagyon-nagyon ritka már Magyarországon, hogy legyen igazi téli, havas, hideg időjárás.

Amit sajnálok, nagyon, ő szegény Vivaldi, aki megírta ezt a csodálatos zenét, A négy évszakot. Tavasz, nyár, ősz, tél. A XVIII–XIX. században még ez aktuális volt. Ugye itt a térségünkben négy évszak van. Hát, ha most komponálna, akkor azt mondaná, hogy ne dolgozzak én ilyen sokat, mert sajnos most már lassan két évszakossá válik a klíma nagyon sok területen.

A Kibeszélő Különkiadásából az is kiderül, hogy:

• mi a különbség a zápor és a zivatar között;
• milyen ágazati előrejelzéseket készítettek régen és ma;
• melyik sportágban a leggyakoribb a villámcsapásból eredő baleset;
• igaz-e, hogy a villámlás utáni mennydörgésből következtethetünk arra, mennyire van közel hozzánk vagy távol tőlünk a vihar;
• mi volt a legemlékezetesebb szidalmazás, amit kapott meteorológusként. 

A teljes videót a fenti lejátszóra kattintva nézhetik meg, a beszélgetés podcastverzióját pedig alább érhetik el:

(Borítókép: Németh Lajos. Fotó: Kaszás Tamás / Index)