Mikor nem minősülnek közpénznek az európai uniós források?

Az indítványozó 2018. április 20-án közérdekű adat megismerése iránti igénnyel fordult egy gazdálkodó szervezethez, és tíz, európai uniós forrásból finanszírozott beruházás adatainak kiadását kérte. Az adatigénylés a gazdálkodó szervezet által beszerzett vagy beépített építőanyagok és egyéb materiális eszközök kifizetését alátámasztó dokumentumokra irányult. Az érintett cég, amely a közbeszerzési pályázatok nyertese, illetve a nyertes konzorcium tagja volt, nem teljesítette a kérelmet.

A törvényszék szerint nem közpénz

A kérelem teljesítésének elutasítása után az indítványozó az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseire hivatkozva bírósághoz fordult. A megismételt eljárásban a Kúria felülvizsgálati ítélete által hatályban hagyott, elsőfokú bírói döntés azért utasította el az indítványozó keresetét, mert a Székesfehérvári Törvényszék indoklása szerint az uniós forrás nem minősül közpénznek:

A törvényszék álláspontja szerint [...] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításával az Alaptörvény 39. cikk (3) bekezdésében foglalt definíció alapján – amely szerint közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése – az alperes nem kötelezhető ezen adatok kiadására, miután az európai uniós forrásokból elnyert közbeszerzési pályázatokon az európai uniós forrásokból a részére juttatott összeg fenti jogszabályhely alapján közpénznek nem minősül.

A felperes fellebbezése alapján eljáró Győri Ítélőtábla viszont 2021. április 29-én helyt adott a fellebbezésnek, és kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperesnek az egyes projektek keretében az általa beszerzett és/vagy beépített összes építőanyag, továbbá minden felhasznált materiális eszköz pontos típusát és összes mennyiségét. Emellett arra is kötelezte az alperest, hogy adja ki mindazon dokumentumokat, amelyek alátámasztják az építőanyagok kifizetéseit.

A Kúria 2021. szeptember 22-én a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A kúriai ítélet szerint

azok nyilvánosságát jogszabály nem írja elő, így az alperes a kért adatok kiadására nem kötelezhető.

Az állam működésének átláthatósága

Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint a Kúria szűkítően értelmezte az Alaptörvény közpénzekkel való gazdálkodás átláthatóságával kapcsolatos követelményét, és értelmezésével szükségtelenül és aránytalanul korlátozza, lényegében kiüresíti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot.

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Handó Tünde) nem találta megalapozottnak az alkotmányjogi panaszt. A határozat indoklása szerint valamely adat nyilvánosságához, „bizalmas” volta feloldásához a puszta információs érdek önmagában nem elég, hanem annak az állam működése átláthatóságához kell tapadnia. Ugyanakkor a közpénzekkel gazdálkodás átláthatóvá tétele, az adatok megismerhetősége, a valamely támogatás összegével való elszámolás kötelezettsége nem azonos az adatok közérdekű adatigénylésre bízásával, hanem ettől függetlenül is meg kell valósulnia.

Az alkotmánybírák emlékeztetnek, hogy az Országgyűlés 2020. december 15-én fogadta el az Alaptörvény kilencedik módosítását, amely az Alaptörvény 39. cikkét az alábbi bekezdéssel egészítette ki:

Közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése.

Vagyis – olvasható a határozatban – a kilencedik módosítás szövegszerűen az állam bevételéhez, kiadásához, követeléséhez köti a közpénz fogalmát.

A jogi fogalom elválhat a közbeszédben használt jelentéstartalomtól. A közpénzfogalom központi elemévé az állam bevétele, kiadása, követelése vált. Az Alaptörvény az állam bevételét, kiadását egyértelműen az állami bevételeknek és kiadásoknak a kimutatásához, a bevételek beszedéséhez, a kiadások teljesítéséhez, vagyis a költségvetéshez köti.

Gazdálkodók egymás közötti szerződései

Az Alkotmánybíróság szerint a Kúria helyesen állapította meg, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog a közügyek szabad vitatásához, az állam átlátható működéséhez kapcsolódik. 

Ettől független az a kérdés – folytatódik az Alkotmánybíróság érvelése –, hogy valamely, uniós forrásból finanszírozott projekt megvalósítása során kötött egyes szerződések adatai mikor, mennyiben és milyen törvényi feltételek fennállása mellett minősülhetnek közérdekű adatnak, és milyen esetben nem korlátozható az adat nyilvánosságra hozatala az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a Kúria az Alaptörvénnyel összhangban állapította meg, hogy

ezért az indítványt elutasította.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)