Polt Péter javaslata: Az Európai Ügyészség lépjen fel pótmagánvádlóként

Az Európai Unió és Magyarország közötti jogállamisági vita egyik visszatérő eleme, hogy hazánk nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez (EPPO), amelynek egyik legfontosabb feladata az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzése.

Határokon átnyúló áfacsalások

Az EPPO fellép a tízezer euró értéket meghaladó csalások és a tízmillió eurónál nagyobb kárt jelentő, határokon átnyúló áfacsalások ellen. A szervezet a gyakorlatban úgy működik, hogy az EPPO ügyészeket delegál a csatlakozott tagállamokba, akik a nemzeti ügyészi és nyomozó hatóságokba tagozódva, de azoktól függetlenül végzik munkájukat. Utasításokat az EPPO központjától kaphatnak, és legalább ugyanolyan hatáskörökkel kell rendelkezniük, mint a nemzeti ügyészségek, nyomozó hatóságok munkatársainak. 

Az EPPO-nak két szintje van.

A stratégiai szinthez tartozik:

• az európai főügyész, aki az ügyészség tevékenységét irányítja, és szervezi a munkáját, valamint
• az ügyészi kollégium, amely a stratégiai döntéshozatalért felel.

Az operatív szintet alkotják:

• a delegált európai ügyészek, akik a nyomozások és a büntetőeljárások lebonyolításáért felelnek, és
• az állandó tanácsok, amelyek ellenőrzik és irányítják a vizsgálatokat, és operatív döntéseket hoznak.

Az EPPO 2021. június 1-jén kezdte meg működését, és jelenleg 22 tagállam vesz részt a kezdeményezésben. 

Együttműködnek az EPPO-val

Ezért is kísérte nagy érdeklődés a május 11–13-án zajlott bécsi konferenciát, amelyen az EPPO-ról, a magyar ügyészség és az uniós társszervezetek együttműködéséről tartott előadást Polt Péter. A legfőbb ügyész az Európai Unió tagállamainak ügyészségeit tömörítő szervezet, a Nadal Network ülésén felvetette:

Az Európai Uniót – ebben az esetben mint sértettet – a pótmagánvádas eljárás során akár az Európai Ügyészség is képviselheti.

Polt Péter emlékeztetett, hogy az Európai Ügyészséggel 2021 áprilisában Magyarország Ügyészsége munkamegállapodást kötött – a szervezetben nem részt vevő országok közül elsőként és egyedüliként. A legfőbb ügyész szerint az együttműködésük zökkenőmentes és hatékony. Azt is megemlítette, hogy 2022 márciusáig az EPPO nyolc európai nyomozási határozatot bocsátott ki Magyarország irányába, amelyből hármat már teljes egészében végrehajtottak. Mint megjegyezte: igyekeznek a lehető leggyorsabban eljárni az EPPO kéréseinek megfelelően.

Az OLAF és az Eurojust

Polt Péter kitért arra is, hogy a magyar ügyészség az OLAF igazságügyi ajánlásainak 100 százalékában eljárást indít, vagy ha már folyamatban van egy eljárás, az igazságügyi ajánlásokat beépíti a munkába. Az OLAF igazságügyi ajánlásai alapján indított esetekben Magyarországon 67 százalék a vádemelési arány, míg az uniós átlag 37 százalék.

Az OLAF és a magyar ügyészség szoros együttműködésének azért is van kiemelkedő jelentősége, mert így garantálható, hogy bizonyosan a magyar hatóságok tudomására jussanak az EU pénzügyi érdekeit sértő cselekmények

– emelte ki előadásában Polt Péter. Mindez szerinte azt is jelenti, hogy az OLAF – közvetett módon – a magyar ügyészség tevékenysége révén képes érvényesíteni az Európai Unió büntetőigényét, amelyet más tagállamok esetében közvetlenül az EPPO lát el.

Emellett nagy jelentőségűnek nevezte az Eurojusttal és a közös európai nyomozócsoportokkal folytatott munkát is, amelyek szintén hozzájárulnak az uniós pénzügyi források elleni cselekmények feltárásához, hiszen azok sokszor határokon átnyúló tevékenységek. 2021-ben a Magyarország által kezdeményezett ügyek az új Eurojust-ügyek 5,6 százalékát tették ki, amivel a 3. helyen álltunk a legtöbb ügyet indító tagállamok listáján – hangsúlyozta a legfőbb ügyész.

(Borítókép: Polt Péter az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. május 6-án. Fotó: Illyés Tibor / MTI)