„Ez az ő játszmájuk” – így beszélgetnek a magyarok a háborúról

Az Ynsight Research netnográfiai kutatással vizsgálta, hogy milyen gyakorisággal és milyen kontextusban értekeztek a háborúról az interneten.

A kutatás két részből állt: egyrészt az online térben magyar nyelven megjelenő újságcikkek, blogok, nyilvános Facebook-bejegyzések, fórumbejegyzések, YouTube-videók és hozzászólások kerültek összesítésre, illetve külön tartalmi vizsgálat alá vetették a felhasználói kommentekben fellelhető narratívákat is. A különböző narratívák véletlenszerűsített, tématerületenként 250 kommentből álló minta alapján kerültek feltérképezésre. Az online térben fellelhető hozzászólások így ugyanannyi eséllyel kerültek a mintába, ezáltal az eredmények a teljes diskurzusra vetítve is tipikusnak tekinthetők. A vizsgálat magában foglalja az egész magyar nyelvű webteret, a kutatás időszaka az orosz invázió megindulásának első napjától, 2022. február 24-től május 10-ig tartó periódusra terjed ki.

A háború megkerülhetetlen témává vált

A háború első napjától megfigyelhető, hogy az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos hírek és az ezekre reagáló kommentek szó szerint elöntötték a magyar nyilvánosságot. Az orosz hadművelet indulása óta összesen közel egymillió alkalommal jelent meg a téma az interneten, ez a szám magában foglalja a téma összes internetes említését, így például a hírportálokon megjelenő cikkeket és kommenteket is. Az orosz invázió megindulása sokként érte a magyar társadalmat (is), így nem meglepő, hogy a háború első napjaiban történt a legtöbb említés, majd egyre kevesebbszer jelent meg a téma az online térben.

Az agresszió első napján, 2022. február 24-én kiemelkedő nagyságrendben, több mint 24 ezer alkalommal említették az orosz–ukrán konfliktust. A kezdeti felfokozott hangulat után, ahol a beszélgetések tartalmát leginkább a hirtelen sokk határozta meg, csökkenni kezdett az online diskurzus volumene, ugyanakkor jól látható, hogy a szomszédban zajló háború azóta is folyamatosan kiemelt helyet foglal el a hazai internetes beszélgetésekben. 

Egy idő után a fegyveres konfliktusról, illetve az annak következményeiről szóló hírek valamivel „megszokottabbá” váltak, a téma is egyre kevesebbszer jelent meg, de egyes események fellendülést hoztak, bár az említések száma egyszer sem érte el a február 24-ei szintet.

Viszont április 6-án volt a legjelentősebb kiugrás a kezdeti felfokozott időszakot leszámítva. A megnövekedett figyelem egy konkrét történésnek köszönhető, ezen a napon jelentek meg a hírek arról, hogy Szijjártó Péter bekérette az ukrán nagykövetet a Külügyminisztériumba. A külügyminiszter szavait („Itt az ideje, hogy az ukrán vezetők befejezzék Magyarország sértegetését és tudomásul vegyék a magyar nép akaratát”) rengeteg helyen idézték, politikai aktorok és hétköznapi emberek egyaránt nagy elánnal fejtették ki a véleményüket az eseménnyel kapcsolatban.

Április 8-án szintén kiemelkedően sokszor jelent meg a téma az interneten: ebben az esetben a gázembargó megszavazásának híre, valamint a rubelben történő fizetéssel kapcsolatos viták szolgáltak a beszélgetések alapjául. Április 11-én már a fegyverszállítmányokról szóló hírek és a lehetséges gazdasági megszorítások esélyeinek latolgatása dominálta a diskurzust. Április 19-én az Ukrajna melletti, valamint a Putyin-párti tüntetés híre keltette fel a netezők érdeklődését, míg 27-én az orosz gázszállítás volt a fő téma. Május 3-án már arról szóltak a beszélgetések, hogy vajon Magyarország értesült-e korábban, a háború kitörése előtt az invázióról. A sokat emlegetett május 9-én is kiugrás látható az online diskurzusban: a megjelenések egyaránt foglalkoztak Putyin beszédével, Zelenszkij üzenetével és az ezekre érkező reakciókkal.

A netes véleménycsere és az online híradások döntő többséges három felületen zajlott. A legjelentősebb színtérnek a Facebook bizonyult, az a témával foglalkozó online tartalmak 31 százaléka itt jelent meg. A különböző online hírportálok is meghatározó szereplői voltak a diskurzusnak, az innen származó hírek gyakran szolgáltak a felhasználók eszmecseréinek kiindulópontjaként. A hazai internetezők pedig kifejezetten gyakran osztották meg a háborúval és annak vonatkozásaival kapcsolatos véleményüket, és keveredtek vitákba egymással: ezt mutatja, hogy a rendkívül interaktív Facebookon kívül, a Disqus (a híroldalak kommentszekciói) felületén is kiemelkedően sok megjelenés generálódott.

A csatornamegoszlásnál látható volt, a hírportálok által közölt hírek gyakran indítják be a felhasználói beszélgetéseket, azonban a témával a legtöbbet a kommentelők foglalkoztak. A magyarok tehát jelentős érdeklődést mutattak a téma iránt, a különböző felhasználói értelmezések, vélemények és narratívák adják a minta 60 százalékát.

Sokat beszélünk Putyinról

Ha csak a kommenteket nézzük, három politikai szereplő, Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij neve viszonylag gyakran merül fel, az összes felhasználói hozzászólás közel 21 százalékában említették az orosz, az ukrán vagy a magyar vezető közül legalább az egyiket. A rájuk hivatkozó kommentekben több mint 64 ezer alkalommal írták le az orosz elnök nevét, ez a szám azt sugallja, hogy a magyar nyilvánosság neki tulajdonítja a legnagyobb szerepet a konfliktus során. Volodimir Zelenszkij neve jóval kevesebbszer, csak 14 ezer alkalommal jelent meg. A magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort nála jóval többször, 42 ezer alkalommal említették.

A kutatás során nem csak azt vizsgálták, hogy milyen témák kerülnek terítékre, és milyen gyakorisággal. A kutatókat az is érdekelte, hogy mit gondolnak az internetes felhasználók, milyen vélemények fogalmazódnak meg a háborúval és egyes politikai vezetőkkel kapcsolatban. A felhasználói vélemények feltérképezése érdekében a kommentek közül véletlenszerűsített, tématerületenként 250 hozzászólást tartalmazó mintát állítottak össze, ezek alapján készült a tartalmi elemzés. 

Mindhárom vezetővel kapcsolatban kifejezetten kritikusak voltak a felhasználók. A kommentekben sokféle narratíva merült fel, de voltak visszatérő elemek. Egyedül Putyinról feltételezték, hogy „önjáró”, Orbánnal és Zelenszkijjel kapcsolatban többször felmerült, hogy valaki más irányítása alatt állnak. A politikusok megítélésében erősen meghatározó volt a kelet–nyugat-megosztottság, valamint a hazai gazdasági érdekek.

Narratívák Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban

• „Putyin történelmi hibát követett el”
• „Putyin miatt éhezik az orosz nép”
• „Putyin nem fogja bántani a magyarokat”
• „Mi is sorra kerülünk, ha nem állítjuk meg Putyint”
• „Ukrajna egy bábállam, Putyin csak védekezik”
• „Putyin egy véreskezű diktátor”
• „Nem számít, hogy Putyinnak igaza van-e, mert egy gyilkos”
• „Putyin az ukránokat védi a diktatúrától”
• „Putyin egész Európát le akarja rohanni”
• „Putyin már régen kitervelte ezt az egészet, nem lehet megállítani”
• „Ha feldühítik, Putyin be fogja vetni az atomot”
• „Putyin vissza fogja állítani a Szovjetuniót”

Narratívák Orbán Viktorral kapcsolatban

• „Ha Orbán kivezet minket az EU-ból, csak az oroszok maradnak”
• „Orbán nehéz helyzetben van, nem lehet jól dönteni”
• „Orbán kiszolgáltatottá tette az országot az oroszoknak”
• „Orbán a magyarok érdekeit védi, de az EU zsarolja”
• „Orbán politikájának köszönhető, hogy Kárpátalja biztonságban van”
• „Orbán Oroszország bábja”
• „Orbán miatt kiesünk az EU-ból, de az oroszok sem lesznek a barátaink”
• „Orbánnak köszönhető, hogy van még itthon gáz és benzin”
• „Csak Orbánban bízhatunk, a Nyugat és a Kelet is tönkre tenné az országot”
• „Orbánnak igaza van, az EU ide fogja hozni a háborút”
• „Orbán eldobja az erkölcsöt az olajért”

Narratívák Volodimir Zelenszkijjel kapcsolatban

• „Zelenszkij nem fogja feladni”
• „Zelenszkij feláldozta az ukránokat és az országot”
• „Zelenszkij csak egy báb, az USA irányít”
• „Zelenszkij egy hős, aki a hazáját védi”
• „Az ukránok Zelenszkij diktatúrája elől menekülnek”
• „Zelenszkij eladta az országot a Nyugatnak”
• „Zelenszkij fasiszta/náci”
• „Zelenszkij a magyarokkal fizettetné meg a hibáit”
• „Zelenszkijnek a saját vagyonából kéne fizetnie a háborút”
• „Zelenszkij nem ukrán, csak nemrég tanulta meg a nyelvet”.

Ki provokált kit?

A különböző nemzetközi szervezeteket is gyakran emlegetik a magyarok az orosz-ukrán helyzet kapcsán. A legtöbb, 44 393 alkalommal az Európai Unió jelent meg a hazai beszélgetésekben, de a NATO-ról is rengeteget beszéltek a felhasználók: a katonai egyesülésről összesen 37 806 esetben tettek említést a kommentekben. Az ENSZ-re ezzel ellentétben alig, mindössze 3 448 alkalommal hivatkoztak, többségében Oroszország az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából való kizárása kapcsán.

A különböző intézményrendszerekkel kapcsolatban is megtörtént a már említett tartalmi elemzés. Az előbb vizsgált politikusokkal szemben a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatban már nem a gazdasági vonatkozású gondolatok, sokkal inkább a fegyveres konfliktus határozta meg a beszélgetés irányát. Míg jellemzően a vezetőket okolták a különböző árucikkek drágulása (vagy feltételezett jövőbeni drágulása) miatt, addig mind a NATO, mind az EU többször jelent meg közvetlenül a háborús konfliktus kapcsán.

„Előbb-utóbb valaki biztosan elzárja a gázt”

Szintén gyakran szőtte át a hazai beszélgetéseket a háborúhoz kapcsolódó két súlyos probléma: az Ukrajnából érkező menekültek ügye, illetve az orosz energiafüggőség különböző vonatkozásai. Az említések számából jól látszik, hogy bár a kommentelők kifejezetten sokat foglalkoztak humanitárius témákkal, de a gazdasági vonatkozások még ennél is jobban dominálták a felhasználói beszélgetéseket. Míg a jelentős mértékben Oroszországtól függő energiahordozók, a földgáz és a kőolaj közel 60 ezer alkalommal jelent meg a diskurzusban, a menekülthullámot csak közel 19 ezerszer említették. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére a humanitárius szempontok megjelenésszáma jelentősnek mondható, hiszen a menekültekkel foglalkozó kommentek száma bőven meghaladta például az ukrán elnökről szóló beszélgetések méretét.

A menekültkérdéssel a háború kirobbanása után foglalkoztak a legtöbbet a magyarok, azonban az idő haladtával, valamint az egyre szigorúbb uniós szankciókról szóló bejelentésekről érkező hírek sokasodásával a beszélgetésekben egyre dominánsabbá váltak a különböző gazdasági szempontok, azon belül pedig az orosz kőolaj és a földgáz kérdései.

A háború gazdasági vonatkozásai tehát alapvetően többször késztették kommentelésre a felhasználókat, mint a humanitárius szempontok. A kőolajjal és a földgázzal kapcsolatban a legtöbben egy esetleges leválás Európára és Oroszországra gyakorolt esetleges hatásait vetítették előre, míg a menekültekkel kapcsolatban két dolog váltott ki vitát, hogy mi elől menekülnek, és hogy hova.  

(Borítókép: Ukrán katonák a kelet-ukrán Donbász régióban található Liszicsanszk város közelében 2022. május 23-án. Fotó: ARIS MESSINIS / AFP)