Mit is jelent a háborús veszélyhelyzet, amit Orbán Viktor bejelentett?

Az Országgyűlés május 24-én (kedden) elfogadta az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését is. A két jogszabály még aznap megjelent a Magyar Közlöny 2022. évi 84. számában, ami egyúttal azt is jelentette, hogy mindkettő a kihirdetését követő napon, május 25-én (szerdán) hatályba is lépett. Még ugyancsak kedden megjelent a Magyar Közlöny idei 85. száma, benne az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm.-rendelettel.

 Melyek ezek? Vegyük őket sorba.

Az Alaptörvény felhatalmazása

Az Alaptörvény tizedik módosítása a május 25-étől hatályos alaptörvényi szövegbe iktatta a veszélyhelyzet új esetkörét:

A Kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

Vagyis a kormány alkotmányos felhatalmazást kapott arra, hogy többek közt háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén veszélyhelyzetet hirdethessen ki és a katasztrófavédelmi törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethessen be.

Tovább elemezve az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdését: a veszélyhelyzet kihirdetéséhez a háborús helyzetnek, a fegyveres konfliktusnak vagy a humanitárius katasztrófának Magyarország területén kívül, de Magyarországgal szomszédos államban kell fennállnia. A háborús helyzet fogalmát pedig a nemzetközi hadijog szerint kell értelmezni. 

Az új alkotmányos rendelkezés indoklása szerint a különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.

Intézkedések a sarkalatos törvényben

Lássuk ezt követően az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében hivatkozott sarkalatos törvényt. Ennek azért van jelentősége, mert a kormány – mint már szó volt róla – az Alaptörvény alapján a sarkalatos törvényben, azaz 

A katasztrófavédelmi törvény módosítása alapján a kormány először is felhatalmazást kapott arra, hogy a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárítása érdekében kihirdetett veszélyhelyzetben

1. a 21–24. alcímben meghatározott rendkívüli intézkedéseken és szabályokon túl
2. az élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonság, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

És mit tartalmaz a 21–24. alcím? A teljesség igénye nélkül az alábbi intézkedések vezethetők be:

• halasztást nem tűrő esetben a kormány rendelete közszolgálati műsorszóró útján is kihirdethető, amit aztán a Magyar Közlöny legközelebbi számában meg kell jelentetni;
• amennyiben a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter – legfeljebb a veszélyhelyzet fennállásáig – miniszteri biztost nevezhet ki;
• a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását – helyszínre érkezésétől – a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át;
• rendeletben az államháztartásra vonatkozó szabályoktól eltérő rendelkezések állapíthatók meg;
• a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó törvény rendelkezései közül rendelettel eltérő rendelkezések bevezetésére van mód például a bíróság előtt meg nem támadható hatósági döntések körét érintően;
• rendelettel előírható, hogy a termelési, ellátási és szolgáltatási kötelezettségek biztosítása érdekében a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a gazdasági tevékenységet folytató szolgáltatásra kötelezettek részére szerződéskötési kötelezettséget írhat elő;
• a veszélyhelyzet súlyosbodásának közvetlen veszélye esetén, annak megelőzése céljából gazdálkodó szervezet működése rendeletben meghatározottak szerint a Magyar Állam felügyelete alá vonható;
• a közúti, vasúti, vízi és légi járművek forgalma a nap meghatározott tartamára, vagy meghatározott útvonalra korlátozható, illetve az ország egész területén vagy meghatározott részén ideiglenesen megtiltható;
• korlátozni lehet a lakosság utcán vagy más nyilvános helyen való tartózkodását, amit a rádió, a televízió, a sajtó és hirdetmény útján, valamint a helyben szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni;
• elrendelhető, hogy közterületen rendezvény, nyilvános gyűlés megtartását a rendőrség a védelmi érdekek sérelme esetén megtiltsa;
• elrendelhető, hogy az ország meghatározott területét a lakosságnak a szükséges időtartamra el kell hagynia, egyben kijelölhető a lakosság új tartózkodási helye.

Garanciális szabályok

A katasztrófavédelmi törvény szerint a kormány ezt a jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.

A törvény indoklása szerint a kormány jogi és politikai felelősségébe tartozó kérdés, hogy mely rendkívüli intézkedéseket vezeti be. Ezek bevezetése során

továbbá a ténylegesen alkalmazandó rendkívüli intézkedések előírásának jogpolitikai szegmenseit.

Az alkotmányossági követelmények érvényesülését a kormány köteles folyamatosan biztosítani, és ha a rendkívüli intézkedésekkel való kormányzati eljárásnak – ideértve az alapvető jog korlátozását vagy felfüggesztését – a feltételei nem állnak fenn, 

A szabályozással kapcsolatos további garanciális szabály, hogy a kormány által hozott veszélyhelyzeti intézkedéseket erre irányuló indítványra az Alkotmánybíróság köteles felülvizsgálni.

Az állampolgárok együttműködését kérik

A 180/2022. (V. 24.) Korm.-rendelet pedig arról szól, hogy a kormány az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdet ki. Emellett a kormányrendelet azt is tartalmazza, hogy

• a kormány a veszélyhelyzet magyarországi következményeinek elhárításáért felelős kormánytagként a miniszterelnököt jelöli ki;
• a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről külön kormányrendeletek rendelkeznek;
• a kormány a veszélyhelyzet fennállásának, valamint a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések fenntartásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja;
• a kormány az állampolgárok együttműködését kéri a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedések végrehajtásában;
• a veszélyhelyzet ideje alatt a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fővárosi, megyei közgyűlés, illetve ezek bizottsága feladat- és hatáskörét maga gyakorolja.

(Borítókép: Az orosz–ukrán háború elől menekülő emberek Budapesten, a Keleti pályaudvaron 2022. március 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)