Sulyok Tamás: Az unió és a tagállamok közötti viszony nem lehet ellenséges

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke Az alkotmánybíróságok szerepe az európai integrációs folyamatban címmel tartott előadást a minap a 21. Kaposvári Napok elnevezésű jogászgyűlésen. Az előadás szövegét nemrég tették közzé az Alkotmánybíróság honlapján.

Másodlagos szerepben?

Sulyok Tamás az alkotmánybíróságok európai integrációban elfoglalt szerepéről szólva elmondta, hogy az elmúlt években kialakulóban van egy olyan tendencia, amely alapján a tagállami alkotmánybíróságok szerepe másodlagossá válik: az Európai Unió Bíróságának legújabb joggyakorlata alapján egy tagállami alkotmánybíróság határozata szélsőséges esetben akár mellőzhető is, legalább is az Európai Unió Bírósága szerint.

Jelenleg Európában egy átrendeződés, az uniós jogrend megújítása, átformálása zajlik. Számos törekvés – jelenleg úgy tűnik, hogy az uralkodó álláspont – ellenére úgy hiszem, hogy egy erős európai jogrend kizárólag a tagállami alkotmányokra és ezért a tagállami alkotmánybíróságokra támaszkodva építhető fel, illetve fejleszthető tovább.

Az Alkotmánybíróság elnökének álláspontja szerint nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nemzeti alkotmánybíróságok az alkotmányok védelme mellett képesek őrizni azokat az identitásjegyeket is, amelyek az alkotmányos kultúrából, a nemzetek történelméből fakadóan az adott alkotmányos berendezkedés sajátjai. A jövő egyik nagy kérdése, hogy az Európai Unión belül az egyes tagállamok nemzeti hagyományai hogyan őrizhetők meg.

Az európai értékek védelme

Az európai nemzetek esetén minden ember – vagyis minden európai polgár – beleszületik egy meghatározott vallási, történelmi, nyelvi környezetbe, ami nemzetenként különböző lehet. Ez egy európai sajátosság, ugyanakkor nem gyengeség, ez adja Európa erejét. Olyan tulajdonsága a tagállamok által létrehozott közös jogrendnek, amelyet védenünk s nem szégyellnünk kell. Ez nem gyengévé, hanem erőssé kell hogy tegye Európát.

Mint hangsúlyozta: az unió és a tagállamok közötti viszony nem lehet ellenséges. A magyar Alkotmánybíróság mindig is nagy hangsúlyt fektetett az európai alkotmányos párbeszédre, és ez a jövőben sem lehet másként. Az Alkotmánybíróság elnöke szerint 

Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvényből fakadó kötelezettsége a magyar alkotmányos berendezkedésnek, egyszersmind magának az integrációs folyamatnak a védelme. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság és az alkotmánybíráskodás nem csak hazánkban bír ilyen meghatározó szereppel. Európa-szerte a nemzeti és európai értékek védelmének zálogát jelentik az alkotmánybíróságok, illetve – jogi kultúrától függően – legfelsőbb bírói fórumok.

Hasonlóképpen és nem ugyanúgy

Sulyok Tamás szerint az európai integrációs folyamat az elmúlt évtizedekben már régen túllépett az EGK-szerződés eredeti, nagyrészt gazdasági területein és célkitűzésein. A mindinkább értékközösséggé váló európai integrációs folyamat egyre gyakrabban összefonódik a nemzeti alkotmányos értékekkel és politikai törekvésekkel. Ez pedig 

Hozzátette: rendkívül erős törekvés van arra nézve, hogy az integrációt közös európai értékrend mentén alakítsuk ki. Vitathatatlanul léteznek is olyan értékek Európában, amelyek közösek, azonban nagyon sok más kérdésben (például a család fogalma, egy-egy alapjog tartalmának megítélése vagy a politikai) eltérően gondolkodunk.

Az Alkotmánybíróság elnöke kiemelte, hogy az integráció alapértékeinek szükségességéről hasonlóképpen gondolkodunk. Hasonlóképpen és nem ugyanúgy. Az ebből fakadó mozgásteret meg kell adnunk a tagállamoknak, hiszen ez az egész integráció alapeszméje: egység a sokféleségben. Enélkül pedig nincs európai integráció. Sikeres és hosszú távon fenntartható legalábbis nincs.

A tagállami alkotmánybíróságok számára a következő évek jelentik az egyik legnagyobb kihívást: integrációs felelősségük érvényre juttatása a tagállami alkotmányok védelmén és az azokban foglalt értékek megőrzésén keresztül

– zárta előadását az Alkotmánybíróság elnöke.

(Borítókép: Sulyok Tamás 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)