Darázsfészekbe nyúltunk, a fullánkos harcosok a falon is átrágják magukat

Az ingatlanpiac hektikus trendjétől eltérően a darazsak építési szokásai igencsak kiszámíthatók, ami annyit tesz, hogy ezek a szárnyas rovarok menetrend szerint idén tavasszal is elkezdték építeni olykor gigantikus fészkeiket.

Minderre Boros Tibor méhrajbefogó hívta fel a figyelmünket.

A meleg évszak beköszöntével az áttelelt darázskirálynő nem rest, és egyedül kezdi el építeni a fészkét, majd

szép lassan lerakja a több száz petéjét, ami másfél hónap múlva kikel, és máris megvan kezdésnek a több száz harcra fogható, fekete alapon sárga csíkos kis darázs

– fogalmaz a szakember.

Attól fogva aztán egy anyadarázs naponta több száz petét rak le, és az egyre csak növekvő fészek több ezer fullánkossal bővül, amelyek – ha veszélyben érzik magukat – annyit szúrnak, amennyit csak nem szégyellnek. Ráadásul a darazsak nem pusztulnak bele a harcba, hiszen nem szakad ki a fullánkjuk, mint a méheknek, akik mindössze egyszer képesek döfni, majd belehalnak.

Tipikus építési területek

A darazsak jellemzően földbe, fa odvába, kéménybe, padlásra, garázsba, kidobott ruhászsákba, fa-, szalma- vagy szénarakásba, szellőzőrendszerbe, szigetelésbe, födémbe építik fészküket, és tevékenységükkel az emberek számára nemhogy csupán kellemetlen szomszédságot, hanem konkrét életveszélyt idéznek elő.

A fészek alapanyagát fa, nád és egyéb növényi anyagok, illetve papírok kirágásával nyerik, és nyálukkal ragasztják össze. Ha pedig elfogyna a fészek építésére szánt helyük, nem esnek kétségbe, 

Ennek a fele sem tréfa

Mivel a darazsak folyamatosan rágnak, és bővítik az életterüket, gyorsan képesek átlyukasztani a házak födémét is, és olyankor betódulnak a lakótérbe, ahol az ember társaságában hirtelen maguk is veszélyben érzik magukat, és nincsenek tekintettel arra, hogy kit találnak ott, gyereket, nőt vagy férfit, támadásba lendülnek.

Boros Tibor méhrajbefogó beszámolója szerint tavaly Magyarországon ilyen eset következtében öt családot kellett kilakoltatni otthonából, de 

Figyelmeztető jelek

A nem kívánt darázsszomszédságnak azonban vannak előjelei, ezért ha a lakásában, házában, nyaralójában a következő jelenségek közül valamelyiket érzékeli, joggal gyanakodhat, hogy darázsfészek épül a közelében: 

• Kaparászó hangok
• Rezgő, doromboló hangok
• A fészek hőmérséklete 30-35 Celsius-fokos, párát bocsát ki, és beázásra emlékeztető folt jelenhet meg a plafonon
• A ház homlokzatánál rendszeresen darazsak lézengenek egy adott helyen

Ne hősködjön, hívjon szakembert!

Az arra fogékony emberek esetében már egyetlen darázscsípés is allergiás sokkot, és ezzel halált okozhat.

Szigorúan tilos tehát magánakcióba lendülni a darázsfészkek felszámolására. A tiltott praktikákat sorolva Boros Tibor méhrajbefogó a purhabozást, a darázsirtó szprézést, a szilikonozást, a disznóperzselőzést említi, majd hozzáteszi, hogy 

az ángyom térdkalácsa tudja, hogy még mi mindent tud ajánlani a vérprofi szomszéd Mari néni meg a Pista bácsi.

Magyarázatként értsük meg, hogy ha a darázsfészek kijáratát bármivel bedugaszoljuk, attól a rovarok nem fognak megfulladni, viszont az akció kellően feldühíti a kolóniát, és ha a darazsak veszélyben érzik magukat, többezres fekete sereggel indíthatnak támadást az ember ellen.

Az ilyen esetek megelőzése érdekében fontos tudni, hogy 

hiszen ők nem méhész szakemberek. A tűzoltóságot csakis akkor érdemes riasztani, ha közvetlen életveszélyről van szó, mert ilyen helyzetben a lánglovagok természetesen mindent megtesznek, hogy kimenekítsék a lakókat a halálos csapdából.

Minden egyéb esetben szakembert kell hívni – figyelmeztet Boros Tibor, akit Magyarországon kívül is többször hívtak már darázsfészek felszámolására. Legutóbb Dániából kapott segélyhívást.

(Borítókép: Creative Touch Imaging Ltd./NurPhoto via Getty Images)