Egy dolog jelent nagy kockázatot a természetes fürdőhelyek vízminőségére

A 274 kijelölt természetes fürdőhely közül 165 természetes fürdővíz kapott kiváló, 64 jó és 6 tűrhető, 4 kifogásolt minősítést.

A kijelölt természetes fürdőhelyeket az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok legalább évi négy alkalommal ellenőrzik, egyszer a fürdési idény előtt, majd a szezon során havonta legalább egyszer. A természetes fürdővíz minősítése a baktériumok száma alapján történik, négy év legalább 16 eredménye alapján. Az értékelés a vízminőség ingadozását is figyelembe veszi, így megállapítható, hogy mekkora a szennyezés kockázata: a kiváló vagy jó minőségű fürdővizekben nagyon alacsony, a kifogásolt vizekben túl gyakori a szennyezettség a biztonságos fürdőzéshez, bár ott sem folyamatosan rossz a fürdővíz minősége. Ez az értékelés az esetlegesen fennálló egyéb egészségügyi kockázatokat is követi.

A természetes fürdővizekből évente általában négy mintát vesznek egy fürdőhelyen, egyet még a fürdési idény megkezdése előtt, májusban, majd pedig havonta egyet-egyet. Így, ha négy minta teljes adatsorát vesszük, 16-18 minta áll rendelkezésre egy fürdőhelyről, és ennek alapján történik a minősítés. 

– mondta az Indexnek Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ vezető vízhigiénés szakértője.

A mintavételkor a látható jelekre is figyelnek, mint például úszó olajfolt vagy darabos hulladék, emellett állóvizeken a vízvirágzásra utaló változásokat is vizsgálják, mint a víz szokatlan zöldes elszíneződése, az átlátszóságnak csökkenése, esetleg a víz habzása.  

A vízminőség megállapításánál két olyan indikátor-baktérium mennyiségét határozzák meg, amelyek szennyvíz eredetű, potenciálisan kórokozókat tartalmazó szennyezés előfordulását jelzik.

A minősítés csak a bakteriális paraméterek mennyisége alapján történik, de nem egyszerűen egy határértékhez hasonlítva, hanem egy olyan statisztikai értékelő módszer alkalmazásával, amelyekkel megállapítható, hogy milyen gyakorisággal vagy milyen valószínűséggel fordul elő szennyezés egy adott fürdőhelyen. Ahol nagyon ritkák az ilyen szennyezések, azok a jó vagy kiváló minősítési fürdőhelyek, ahol viszont gyakoribb, ott egy elfogadható határig tűrhetőnek, alatta pedig kifogásoltnak minősítik a fürdővizeket.

A magyarországi helyzetkép most nagyon kedvező. Ami elsősorban kockázatot jelent a természetes fürdőhelyek vízminősége szempontjából, az az időjárás. Ha egyszerre nagy mennyiségű csapadék hullik, akkor fennáll a kockázat, hogy ez szennyezéseket mos be a fürdővízbe, akár a partról, akár pedig egy közeli szennyvíztisztító túlfolyása miatt. Tehát elsősorban akkor kell számítanunk szennyezettebb vízre, amikor nagyobb esőzések vannak. A vízvirágzás ugyanakkor pont az aszályos időszakokban alakulhat ki.

– hangsúlyozta a szakember.

A „vízvirágzás” a köznyelvben a kék algáknak nevezett cianobaktériumok elszaporodása miatt alakul ki. Ezek elsősorban a meleg, aszályos időszakokban szaporodhatnak el olyan mennyiségben, ami már egyrészt láthatóvá válik, másrészt kockázatossá, ha ugyanis ezek egyes fajtái nagy tömegben vannak jelen, olyan toxinokat, mérgező anyagokat termelhetnek, amelyek légúti vagy bőrtünetes allergiát okozhatnak. 

Az a tapasztalat, hogy az ember úszás közben általában nyel valamennyi vizet, még aki úgy érzi, hogy nem, az is 30–40 ml-t. A gyerekek akár több mint 1 deciliter vizet is nyelhetnek a fürdővízből egy strandolás alkalmával, és azok a vírusok, amelyek a hányásos, hasmenés megbetegedéseket kialakítják, általában nagyon kis mennyiségben is elegendőek ahhoz, hogy betegséget okozzanak

– emelte ki Vargha Márta.

A szakemberek szerint a biztonságos fürdőzés miatt is fontos figyelni arra, hogy csak kijelölt helyen strandoljunk. A nem engedélyezett fürdővizeken, nem kijelölt fürdőhelyeken való fürdőzés nem javasolt, mivel ezeken a helyszíneken a víz minőségét nem ellenőrzik, a fürdőzés higiénés feltételei nincsenek meg. Aki ilyen helyen fürdik, elsősorban hányásos, hasmenéses vírusfertőzés kockázatának van kitéve.

A természetes fürdőhelyeken, különösen a folyóvizeken a vízmélység hirtelen változása és a sodrás is veszélyes lehet. Kerülni kell a felhevült testtel történő hirtelen vízbeugrást is, s ami kiemelten fontos, hogy a szülők gyermekeiket a strandokon soha ne hagyják felügyelet nélkül. Élővízben fürdés után érdemes meleg vízzel zuhanyozni. A nyílt sebeket fürdés előtt javasolt leragasztani, mert elfertőződhetnek.

Az Európai Unió jelentése szerint a tagállamok, Albánia és Svájc csaknem 22 ezer fürdőhelyének vízminősége közel 85 százalékban kiváló. A kedvelt nyári úti célok közül Horvátország, Görögország, Ciprus és Málta tengerpartjai, valamint Ausztria szabadvizeinek minősége legalább 90 százalékban kiválónak bizonyult 2021-ben.

(Borítókép: Emberek pihennek, fürdenek, napoznak a nagymarosi szabadstrandon, a Duna folyónál partra húzott kenuk mellett a Dunakanyarban 2021. július 10-én. Fotó: Nagy Zoltán / MTI)