Alapjogokért Központ: A vármegye ezeréves múltra tekint vissza, a magyar szuverenitás szimbóluma

2022.06.23. 16:20
A vármegye a magyar szuverenitás szimbóluma: külső hódítók megszüntették, most visszaemelik méltó helyére – írta elemzésében az Alapjogokért Központ csütörtökön.

Az Alapjogokért Központ vármegyékről szóló elemzésében azt írja, az Országgyűlés előtt fekvő mostani javaslat alapján nem történik más, mint a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése a jogrendszerbe.

Kiemelték: a kommunista diktatúra a vármegyék eltörlésével hosszú időre felszámolta Magyarország alkotmányos berendezkedését, valódi önállóságát is. 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegye elnevezés visszaállítására, de a posztkommunista erők és a velük később, 1994-ben nyílt szövetséget kötő SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott.

Ezeréves múltra tekint vissza

Az Alapjogokért Központ felidézte, hogy a Szent István király uralkodásától eredeztethető vármegye Magyarország közjogi rendszerében ezeréves múltra tekint vissza, a szuverenitás, alkotmányos berendezkedés, a nemzeti szabadság szimbóluma, és a reformkorban a polgári-nemzeti kultúra bölcsőjévé vált.

Nem csoda, hogy a vármegyéket azok a külső hódító hatalmak számolták fel történelmünk során – először a Habsburgok, majd a szovjet kommunisták –, melyek végső célja lényegében a magyar államiság megszüntetése volt 

– fogalmaznak az elemzésben, hozzátéve, hogy a vármegyék sokáig a magyar érdekeket figyelmen kívül hagyó külföldi birodalmi törekvések fő ellenállási központjai voltak. Valamint felhívták a figyelmet Deák Ferenc alsótáblán elmondott 1835-ös felszólalására, amely úgy hangzott:

ezen municípiumok állítanak őrt dönthetetlen morális erővel alkotmányunkért, innen forrásoznak, s oda térnek vissza gyakorlatilag a nemzetnek minden jussai.

A reformkorban Deák mellett a magyar nemzet olyan történelmi alakjai tudták a vármegyék révén építeni az országot, mint Kölcsey Ferenc és Kossuth Lajos – közölte az Alapjogokért Központ.

A vármegyék jelentették az ellenállás folytatását

De azt sem tartják véletlennek, hogy a magyar szabadságharc és forradalom leverését követő osztrák neoabszolutizmus alatt a vármegyék jelentették a magyar ellenállás folytatását.

A kiegyezés után a vármegyék nemcsak a nemzetépítés fontos sarokkövei lettek, hanem a helyi identitás aktív formálói is voltak. Megsemmisítésükre a baloldal a Tanácsköztársaság alatt tett elsőként kísérletet, majd a kommunista államhatalomnak sikerült ezt ténylegesen véghezvinnie az 1949-ben elfogadott törvény révén. Ennek értelmében a Magyar Népköztársaság új, szovjet mintára megalkotott alkotmánya eltörölte a vármegyerendszert – írta az Alapjogokért Központ.



  • Hírek
  • Lakáshitel