Lehet-e horvát ICC vezetői engedéllyel kishajót vezetni a Tisza-tavon?

2020 augusztusában a Tisza-tavon ellenőrizték egy motoros kishajó vezetőjét, aki egy horvát ICC (International Certificate of Competence) okmányt, úgynevezett nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői engedélyt és egy horvát tartózkodási helyet igazoló dokumentumot nyújtott át a vízi rendőröknek.

Az ügyben szabálysértési eljárás indult, és a hatóság megállapította, hogy a hajó vezetője, aki egyébként tulajdonosa is a motoros vízi járműnek, magyarországi lakcímmel rendelkezik, magyar állampolgár, és nem horvátországi lakos, életvitelszerűen nem tartózkodik Horvátországban, ezért a bemutatott horvát ICC-okmány alapján nem jogosult Magyarországon kisgéphajó vezetésére.

A szabálysértési hatóság határozata szerint 

A kishajó vezetője a szabálysértési hatóság határozata ellen kifogást nyújtott be, amelyben előadta, hogy a határozat ellentétes a nemzetközi egyezményekkel, mivel az egyezményben részes államok kötelesek elfogadni a másik részes állam által kiállított hajózási képesítést. Ezen túlmenően a határozat tévesen határozta meg az általa vezetett jármű minősítését, mert az a hajólevél szerint nem jet ski, hossza annál nagyobb, így az azzal történő közlekedéshez nem szükséges pályaengedély.

Kedvtelési célú képesítés

A Szolnoki Járásbíróság a benyújtott okiratok alapján megalapozottnak találta azt az érvet, hogy a szabálysértési hatóság tévesen minősítette a vízi járművet „motoros vízi sporteszköznek”. Az engedély nélküli vezetés kapcsán ellenben megállapította, hogy az okmány a kedvtelési célú képesítések körébe tartozik, amelynek egyik altípusa az ICC-jogosítvány.

Tekintettel arra, hogy a szabálysértő nem felel meg a jogszabály szerinti feltételeknek, azaz hiába állampolgára olyan államnak, amely tagja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, a kiállító országban nem rendelkezik lakóhellyel. A bíróság ugyanakkor eltúlzottnak találta a kiszabott pénzbírságot, ezért elegendőnek látta figyelmeztetés alkalmazását.

A jogerős bírósági határozat ellen az indítványozó jogi képviselője, Grád András ügyvéd alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérte a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendelet és

valamint a rendelkezés megsemmisítését. Az indítványozó álláspontja szerint az eljáró bíróság döntésével megsértette a törvény előtti egyenlőséghez való jogát, valamint a diszkrimináció tilalmára vonatkozó szabályokat.

Észszerűtlen különbségtétel

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa június 21-én kelt határozatában megalapozottnak találta az indítványt. A határozat, amelynek előadó alkotmánybírója Horváth Attila volt, indoklásában rámutatott: a Horvátországban szerzett ICC-okmány magyarországi elfogadhatósága szempontjából a horvátországi lakóhellyel nem rendelkező, magyar állampolgárságú indítványozó, illetve azok a magyar állampolgárok, akiknek horvátországi lakóhelyük van, a kifogásolt rendelkezés alapján eltérő elbánásban részesülnek, ez pedig az egyenlő bánásmód követelményével ellentétes. A lakóhelyre vonatkozó szabályozás pedig azon okból sem felel meg a tárgyilagos mérlegelés szerinti észszerű különbségtétel követelményének, mivel 

Az Alkotmánybíróság tanácsa ezért a támadott jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről és alkalmazási tilalmáról döntött, továbbá elrendelte az érintett szabálysértési eljárások felülvizsgálatát.

(Borítókép: Az Albatrosz kikötő, mögötte a kemping a Tisza-tó partján 2016. május 8-án. Fotó: Oláh Tibor / MTI)