Hol húzódnak a munkahelyi káromkodás határai?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Reagált a kormány a legújabb Magyar Péter-féle hangfelvételre - Átkot és rontást is levesznek, de füvesasszony is lesz a Miniszterelnökség által támogatott sámánfesztiválon
- A Hős utcai gettónak már a megépítése sem volt jó ötlet, most felszámolják
- „Ennek k..va nagy következményei lesznek, ebből elég volt” – újabb hangfelvétel került ki Magyar Péterről
- Csaknem húsz éve az Alkotmánybíróság dobta le a „választási atombombát”
A munkahelyen gyakran alakul ki nézeteltérés a kollégák, de a munkavállalók és feletteseik között is. Amikor elszabadulnak az indulatok, szóváltás közben egy-egy trágár megjegyzés is elhangzik.
Felettes durva szidalmazása
Egy ilyen, a Kúriát is megjárt ügyben azért szüntette meg azonnali hatállyal a munkáltató a szerelő munkakörű dolgozója munkaviszonyát, mert a műszakvezetőjével nyilvánosan, sértő és trágár kifejezéseket használva, durván kiabált. A munkavállaló a kiabálás napján előbb elkésett a munkából, majd engedélyt kért, hogy korábban távozhasson, ám kérését elutasították, sőt a késésre tekintettel írásbeli figyelmeztetésben is részesült. Az írásbeli figyelmeztetés személyes átadásakor a munkavállaló durván szidalmazta felettesét.
A bíróság úgy ítélte meg, hogy a dolgozó által használt hangnem megengedhetetlen volt. Nem lehetett a munkavállaló által tanúsított magatartás kimentésére alkalmas körülményként értékelni sem azt, hogy a műhelyben, ahol a kiabálás történt, kizárólag férfiak dolgoztak, sem azt, hogy az alapzaj miatt a konfliktust csak néhány dolgozó észlelhette. A Kúria hivatkozott az ítélkezési gyakorlat által kimunkált arra az elvre is, amely szerint
egyetlen munkavállaló sem köteles eltűrni munkatársa agresszív viselkedését, sértő, durva beszédét.
Mindezekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogszerűen szüntette meg a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondás útján.
Előléptetésnél kevesebb esélyük van a káromkodó kollégáknak
Egy amerikai kutatás szerint a dolgozók több mint fele rendszeresen káromkodik a munkahelyén. Többségük (95 százalék) közvetlen munkatársai előtt teszi ezt, 51 százalékuk pedig a főnök előtt is megkockáztatja a trágár kifejezéseket. A megkérdezettek az idősebb vezetők (13 százalék), valamint az ügyfelek (7 százalék) előtt hajlamosak a legkevésbé nyomdafestéket nem tűrő szavak használatára. A munkaadók 64 százaléka kevesebbre becsüli azokat a dolgozókat, akik rendszeresen csúnya szavakat használnak a munkahelyen. A főnökök 57 százaléka azt is elismerte, hogy ha előléptetésről vagy bónuszokról van szó, a káromkodó kollégáknak kevesebb esélyük van ezek elnyerésére. A kutatás során több mint kétezer HR-menedzsert és 3800 dolgozót kérdeztek meg a legkülönbözőbb iparágakban, kis-, közepes és nagyvállalatoknál.
Trágár megjegyzések
A munkahelyi légkört romboló munkavállalói viselkedés, amely megnyilvánulhat akár trágár közlésekben, akár tiszteletlen viselkedés formájában, a munkaviszony megszüntetésének alapjául szolgálhat
– állítja Szauter Dóra Amina, a Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője, aki szerint a Kúria közelmúltban hozott döntése tovább árnyalja a képet.
A tényállás szerint a feltöltési vezetői munkakörben dolgozó munkavállaló a következő alpári kifejezéssel illette egyik kollégáját annak háta mögött, két másik munkatársa jelenlétében:
Az a baja, hogy bele van száradva a ge*i.
A trágár megjegyzés visszajutott a megsértett kolléga fülébe, és rajta keresztül a személyzeti vezetőhöz is. Meghallgatták a megjegyzésnél jelen lévő két munkatársat, akik elmondták, hogy nem ez volt az első, amikor a feltöltési vezető trágár megjegyzésekkel illette kollégáit. Egy másik esetben azt találta mondani a férfi munkatársai munkahelyi magatartására, hogy
némelyik fiú úgy viselkedik a munkahelyén, mint egy kislány, pu*ci van a lábuk között.
A munkáltató azonnali hatállyal felmondott a feltöltési vezetőnek, mondván, hogy magatartása a munkaviszony fenntartását a továbbiakban lehetetlenné tette.
Fordulat a Kúrián
A munkavállaló pert indított a volt munkáltatója ellen, amelyet első fokon ugyan elvesztett, de végül mind a másodfokú bíróság, mind a Kúria igazat adott neki. Szauter Dóra Amina szerint a döntés három okra vezethető vissza:
- Egyrészt a bíróság a munkavállaló javára értékelte azt a körülményt, hogy a sértő megjegyzéseket nem közvetlenül a munkatársaihoz intézte, így a kötelezettségszegése – a Kúria meglátása szerint – nem volt lényeges, mint ahogyan azt a munka törvénykönyve az azonnali hatályú felmondás esetén megkívánja.
- A bíróság érvelése szerint azért sem tekinthető lényeges kötelezettségszegésnek a munkavállaló munkatársaira irányuló alpári kifejezésmódja, mert nem akadályozta – közvetlenségének hiánya okán – a munkafeladatok hatékony elvégzését. Az együttműködési kötelezettség pedig csak akkor sérült volna, ha a megjegyzések nyomán konfliktust generáltak volna, közvetlenül akadályozva a munkavállalók munkavégzési kötelezettségének teljesítését.
- A bíróság azt is a munkavállaló javára értékelte, hogy a kijelentéseire olyan körülmények között került sor, amikor a nehéz munkát jelentő feladatai elvégzése közben nem kapta meg a kellő és elvárható segítséget a munkatársaitól.
Továbbá a viselkedése miatt a munkáltató nem részesítette előzetesen figyelmeztetésben a feltöltési vezetőt, és amikor a trágárságról tudomást szerzett, haladéktalanul a legsúlyosabb szankciót alkalmazta vele szemben az azonnali hatályú elbocsátása révén.
A Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője szerint a legújabb kúriai döntés világossá teszi, hogy
az együttműködési kötelezettség megszegése sem vezethet egyértelműen és azonnal a munkáltatói felmondás alkalmazásának jogszerűségéhez.
Ugyanis nem mindegy, hogy milyen kifejezéssel, milyen környezetben és milyen körülmények között hangzanak el a munkahelyi légkört romboló kifejezések. A szakértő szerint célszerű szem előtt tartani az arányosság követelményét, és adott esetben érdemes lehet első alkalommal írásbeli figyelmeztetésben részesíteni a sérelmes magatartást tanúsító munkavállalót, valamint olyan munkahelyi etikai szabályzatot létrehozni, amely mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára világossá teszi a határokat.
(Borítókép: Christopher J. Morris/CORBIS/Corbis via Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
