Mit tehet az utas, ha a légitársaság a repülőjegy árába építi az extraprofitadót?

Mint ismeretes, a kormány nemrégiben extraprofitadót vezetett be több szektorban, köztük a légitársaságokra. A kormányrendelet értelmében 2022. július 1-jétől az extraprofitadót – az átszálló utasokat kivéve – valamennyi Magyarországról induló utas után meg kell fizetni 3900 forint vagy 9750 forint összegben, attól függően, hogy mi az utas úti célja. Az adó megfizetésére a jogszabály szerint a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles.

A kormány és a Ryanair csörtéje

A kormányrendelet megjelenését követően már olvasni lehetett olyan híreket, hogy az adót a földi kiszolgáló cégek a légitársaságokkal fogják megfizettetni, akik pedig majd továbbterhelik azt az utasokra, aminek következtében ennyivel várhatóan drágábbak lesznek a repülőjegyek. A legnagyobb visszhangot a kormány és a Ryanair csörtéje váltotta ki: a Ryanair tudniillik az utasait arról tájékoztatta, hogy foglalási dátumtól függetlenül valamennyi, július 1-je utánra váltott repülőjegy esetében meg kell fizetniük a többletet. A Ryanair egyúttal felkínálta a repülőjegyek visszaváltásának lehetőségét is.

Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója érthetőnek nevezte, hogy megadóztatják az olaj- és gázszektort, amely a háború miatt hatalmas profitot termel, de úgy vélte, az, hogy ezt a veszteséges légi közlekedéssel is megteszik, azt jelenti, hogy a magyar gazdaságfejlesztési miniszter elfelejtette a közgazdaságtant. Közölte: küldenek neki egy Közgazdaságtan tökfejeknek (Economics for Dummies) könyvet, hogy meg tudja magyarázni, miért vetnek ki extraprofitadót egy veszteséges iparágra.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexnek korábban úgy fogalmazott:

A miniszter különösen visszásnak nevezte, hogy a korábban eladott jegyekre vonatkozóan a Ryanair már megkezdte az adókivetést; ezért fogyasztóvédelmi vizsgálat elrendelését indítványozta annak érdekében, hogy a kormányhivatal illetékes szervei fogyasztóvédelmi jogkörüknél fogva alaposan vizsgálják meg – és lehetőség szerint akadályozzák meg – a légitársaság tisztességtelen eljárását.

Az áremelés nem fogyasztóvédelmi kérdés

Bognár Alexandrával, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda légijoggal foglalkozó ügyvédjével arra kerestük választ: 

Mint elmondta, a polgári törvénykönyv is rögzíti, hogy a gazdasági társaságok fő célja, egyben lételeme az üzletszerűség, azaz a profittermelés, hiszen ez a létezésük alapja. Ezért, ha egy társaság – legyen az légitársaság – arra törekszik, hogy nyereséges üzletet folytasson, önmagában nem vethetünk rá követ. A légitársaságok a repülőjegyárakon alapvetően saját belátásuk szerint alakíthatnak, és ezt megfelelően, egyértelműen kell kommunikálniuk a repülőjegyet vásárló utasoknak – azaz a fogyasztóknak. Ez összhangban van többek között a légi közlekedésben alkalmazandó szabad árképzésről is szóló 1008/2008/EK szabályozással is. A légitársaságok az árakat rendszerint olyan szempontok alapján alakítják ki, mint a megteendő távolság, az időtényező (főszezonon belüli vagy kívüli, hétköznapi vagy hétvégi utazás), a költségek (üzemanyag, személyi állomány) megtérülése, adóterhek stb.

Az tehát, hogy a légitársaság bizonyos időszakokban olcsóbban, aztán drágábban értékesít repülőjegyeket, nem is fogyasztóvédelmi kérdés

– tette hozzá az ügyvédnő. Amikor egy-egy vállalkozás az árait megemeli vagy csökkenti, nem köteles megindokolni annak miértjét. Ezalól csak a versenyjog képez kivételt, amely egyrészt kifejezetten tiltja, hogy az árakat a piaci szereplők egymással egyeztessék, és azokat nem a piaci körülményekhez és a felmerült költségekhez viszonyítsák, másrészt a piacon erőfölényben lévő vállalkozásoknak írja elő, hogy az áraikat nem alkalmazhatják visszaélésszerűen. A versenyhatósággal szemben tehát előfordulhat, hogy egy vállalkozásnak meg kell indokolnia, hogy az árait hogyan alakította ki.

Az árakat meghatározó tényezők kifejezetten szerteágazók lehetnek:

• infláció,
• adóterhek változása,
• beszerzési árak,
• nyersanyagkészlet,
• személyi állomány,
• kereslet,
• piaci verseny.

Vagyis versenyjogi szempontból a költségek és adóterhek kifejezetten elfogadott tényezők. A repülőjegyek kapcsán a közelmúltban általánosságban tapasztalható az áremelkedés, aminek a hátterében legfőképp a koronavírus-világjárvány veszteségeinek enyhítése, illetve az üzemanyag drágulása állt eddig. Most pedig az extraprofitadó.

Akik még nem vásároltak jegyet

Nézzük meg az áremelést konkrétan fogyasztóvédelmi szempontból, és e körben válasszuk szét azokat, akik 2022. július 1. utáni utazásra még nem vásároltak jegyet, valamint azokat, akik 2022. július 1. utáni utazásra már rendelkeznek jeggyel.

Az árak közlése kapcsán a társaságoknak meg kell felelniük bizonyos jogszabályi előírásoknak: így annak, hogy az árakat oly módon kell feltüntetni, hogy azt az összeget mutassa, amelyet a fogyasztónak ténylegesen meg kell fizetnie a fizetőeszköz (például forint) feltüntetésével, mindezt egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan.

Ez a légitársaságok esetében azt jelenti, hogy amikor az utas repülőjegyet vásárol, pontosan azt az összeget kell látnia, amelyet ténylegesen megfizet (ideértve az esetleges különszolgáltatásokat, mint az első osztály felára vagy a bőröndök feladásának díja). Addig tehát, amíg az utas pontosan látja és tudja, hogy mennyit fizet a repülőjegyekért – bármennyibe is kerüljön –, addig ez jogi szempontból rendben van. Annál is inkább, mert az utas mindezen információk birtokában úgy is dönthet, hogy mégsem vásárolja meg.

Ugyanezen logikát követve: voltaképpen teljesen mindegy, hogy a tapasztalt áremelkedést az üzemanyagárak emelkedése, a koronavírus-világjárvány, az extraprofitadó vagy bármi más eredményezi, ez mindaddig, amíg az utas világosan és egyértelműen látja a vásárláskor az árakat, azaz ezzel tud kalkulálni, nem fogyasztóvédelmi kérdés

– magyarázta Bognár Alexandra.

Akik már vásároltak jegyet

Mint ismert, az extraprofitadó a július 1-jétől induló repülések esetében fizetendő. Ugyanide tartozik, hogy a július 1-jétől alkalmazandó extraprofitadóról szóló kormányrendelet június 4-én jelent meg. Azaz ha a légitársaságok szemfülesek voltak, akkor már aznap árat emeltek, vagy nem sokkal később. Ahogy már tisztáztuk, ez nem jogsértő, mivel aki ezután vette meg a jegyét, világosan látta, hogy mennyibe kerül az utazása. Emellett önmagában az sem jogsértő, ha a társaságok egyszerre emelnek árat, vagy nem sokkal egymást követően, feltéve, hogy ezt nem összehangolt magatartás alapján teszik.

Ez a kérdés azért is nehezen megválaszolható, mert az adót mindenképpen meg kell fizetni, annak ellenére, hogy ezzel a légitársaságok nem kalkulálhattak ezeknél a jegyeknél. Ezért a június 4-e előtti áraikban ez nem is jelenhetett meg. A már említett EK-rendelet ebben annyi eligazítást ad, hogy a légitársaságok a repülőjegyek árának feltüntetésekor a tarifadíjon túl kötelesek az ár közzétételének idején elkerülhetetlen és előre látható valamennyi adót, díjat, felárat és illetéket közölni. Mivel az extraprofitadó június 4-e előtt nem volt előrelátható a légitársaságok számára, így az extraprofitadó előzetes közlésének elmulasztása nem tekinthető jogsértőnek – mondta az ügyvédnő.

A visszatérítés felkínálása

A légitársaságok – más nagyobb cégekhez hasonlóan – rendelkeznek Általános Szerződési Feltételekkel (ÁSZF-fel), és ezen ÁSZF-ek rendszerint kitérnek az utólagos áremelés lehetséges eseteire és arra, hogy ez milyen feltételekkel alkalmazható. Nincs ez másként a Ryanair ÁSZF-énél sem. Az uniós és a magyar jogszabályok az ÁSZF-ekben megjelenő egyoldalú szerződésmódosítás – jelen esetben az egyoldalú áremelés – kapcsán annyit rögzítenek, hogy ez akkor tekinthető tisztességtelennek, ha a fogyasztó számára ezzel párhuzamosan nem kínálja fel a felmondás vagy az elállás lehetőségét.

Vagyis abban az esetben, ha az extraprofitadó beépítését a légitársaság oly módon közli, hogy ezzel együtt felkínálja a visszatérítés lehetőségét, akkor ez jogi szempontból jogszerűnek tűnik

– állította a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda légijoggal foglalkozó ügyvédje.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)