Mi lesz, ha tényleg megszűnik az amerikai–magyar adókedvezmény?

A felmondás időzítése

Mint arról az Index is beszámolt, az amerikai pénzügyminisztérium július 8-án közölte, hogy felmondja a Magyarországgal 1979-ben kötött adóegyezményt, miután a magyar kormány úgy döntött, hogy megakadályozza az Európai Unió új, 15 százalékos globális minimumadójának bevezetését. A pénzügyminisztérium szóvivője elmondta: mivel Magyarország 9 százalékra csökkentette a társaságiadó-kulcsát – amely kevesebb mint fele a 21 százalékos amerikai adókulcsnak –, az adóegyezmény előnyei egyoldalúan Magyarországnak kedveznek, és már nem az Egyesült Államoknak. A hírről tudósító Reuters megjegyezte: a felmondás időzítése – miután az Egyesült Államok évek óta aggódik a szerződéssel kapcsolatban – azt sugallja, hogy a pénzügyminisztérium ezzel a lépéssel próbál nyomást gyakorolni Orbán Viktor magyar miniszterelnökre, hogy járuljon hozzá a közel 140 ország által elfogadott 15 százalékos globális minimumadó bevezetéséhez.

Varga Mihály pénzügyminiszter a bejelentésre reagálva úgy fogalmazott, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját és az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett. Hozzátette:

Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét.

Hátrányos következmények

Az egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására jött létre a jövedelemadók területén a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között 43 évvel ezelőtt. Bár az egyezmény maga rendezi a felmondás lehetőségét, ez mégsem nevezhető megszokott gyakorlatnak a nemzetközi adózásban, éppen ezért az amerikai lépés üzenetértékű: az Egyesült Államok nyomást kíván gyakorolni a magyar kormányra, hogy az ne blokkolja a globális minimumadó uniós elfogadását. A kérdés, hogy ez mekkora valódi nyomást jelent, azaz 

Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője közölte: jelenleg ha egy magyar befektető úgy dönt, hogy magyar helyett amerikai társaság részvényét vásárolja meg a tőzsdén, akkor ez neki adózási szempontból semleges, köszönhetően az adóegyezménynek. Jelenleg ugyanis az amerikai cég által a magyar magánszemély befektetőnek fizetett osztalékra legfeljebb 15 százalék amerikai forrásadót lehet felszámítani. Ezenfelül pedig további szja-fizetési kötelezettség ezen a bevételen már nem terheli a magyar adózót.

Az egyetemi docens szerint adóegyezmény nélkül azonban az amerikai forrásadókat nem korlátozza semmi, így az egyezmény megszűnése esetén a magyar befektetőknek 30 százalékos forrásadóval kell számolniuk az amerikai osztalék után. Ezt azonban a magyar szja-törvény még további 5 százalék személyi jövedelemadóval is megfejeli. Összesen tehát az ilyen hozamokat egyezmény hiányában 35 százalék jövedelemadó terhelné.

Az egyezmény megszűnésének további hátrányos következménye, hogy az amerikai tőzsdén jegyzett társaságok részvényeivel való kereskedés már nem minősülne úgynevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek, így azokkal már csak a kedvezőtlenebb, árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok alapján lehetne kereskedni

– hívta fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője, aki szerint a magyar társaságok amerikai leányvállalatai oldalán is jelentős adónövekedésre lehet számítani, hiszen ott az osztalék után eddig összesen 5 százalék amerikai forrásadót kellett megfizetni. Egyezmény nélkül viszont ezek mértéke 30 százalékra emelkedne.

Az amerikai befektetők kevésbé járnak rosszul

A helyzet némileg kedvezőbb az amerikaiak magyar befektetéseire nézve, hiszen a külföldi társaságoknak fizetett osztalék és kamatjövedelmek után Magyarország nem vet ki egyáltalán forrásadókat, a magánszemély befektetőknek is csak a 15 százalék személyi jövedelemadóval kell számolniuk, amit a jövőben is be tudnak számítani az Egyesült Államokban fizetendő adóikba.

Ennek ellenére azért mégsem mondható teljesen szimbolikusnak az egyezmény felmondása az amerikai befektetők oldaláról sem – állította Czoboly Gergely. – Egyrészről az egyezmény hiánya mindig többlet kockázatot jelent, hiszen így semmi sem védené a befektetőket attól, ha a jövőben Magyarország mégis úgy döntene, hogy az amerikai minta alapján magas forrásadót vet ki a külföldre fizetett kamatokra és osztalékokra. Az 1979-es magyar adóegyezmény több szempontból is speciális, hiszen így 

Az adóegyezmény továbbá olyan adózási kérdéseket is rendez, amelyek egyezmény hiányában nagyon nehéz helyzetbe hoznák az adózókat. Ha ezt összevetjük azzal – folytatta –, hogy az USA még mindig Magyarország legnagyobb, EU-n kívüli befektetője, talán látható, hogy a két ország gazdasági kapcsolataiban komoly zavarokat okozna az adóegyezmény hiánya, Magyarország tőkevonzó képessége pedig csökkenne.

Tényleg egyezmény nélkül maradunk?

Czoboly Gergely szerint eddig talán nem fajulnak a dolgok. A nyomásgyakorlási szándékot, nem pedig a gazdasági kapcsolatok megszakítását jelzi például, hogy az amerikaiak június 30-a után értesítették a magyarokat, ezzel ugyanis 2024-ig kitolták a felmondás hatályosulását. Ha ugyanis még június 30-a előtt történt volna az értesítés, akkor az egyezmény felmondásának hatásai már a jövő évtől érvényesülnének. Ezek alapján pedig 

Az nem volt eddig sem titok, hogy amerikai oldalról az 1979-es adóegyezmény már nem volt megfelelő, és annak megújítása el is kezdődött a 2000-es évek közepétől. Végül 2010-ben sikerült is elfogadni az új adóegyezményt, amely felváltotta volna az 1979-eset, csakhogy annak amerikai ratifikációja ottani belpolitikai okokból elakadt. Mivel a magyar fél már ratifikálta ezt az egyezményt, az amerikaiak ratifikációjával az alkalmazhatóvá is válhatott volna – és most sem kizárt, hogy a 2010-es egyezmény lesz majd a kiút a felmondásból – vélekedett a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter az expozéját tartja a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2022. június 22-én. Fotó: Bruzák Noémi / MTI)