Mennyire állnak le a bíróságok az ítélkezési szünet alatt?

A hazai bíróságokon nyaranta öt hét ítélkezési (törvénykezési) szünetet tartanak, amelynek kezdete július 15-e, a bíróságok napja. Az egykori Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2000. június 24-én döntött úgy, hogy a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját a bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává nyilvánítja.

Nem megkerülhető történeti kútfő

Az 1869. évi IV. törvénycikk mérföldkő volt a magyarországi hatalommegosztás történetében, hiszen különválasztotta a bíráskodást a közigazgatástól. A törvénycikk, amelyet a képviselőház 184 igen szavazattal 109 ellenében fogadott el, deklarálta a bírói függetlenséget, leszögezve, hogy a bíró kizárólag a törvénynek, illetve a törvényerejű szokásoknak van alávetve. Emellett szabályozták a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit, továbbá a bíró elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné vált. Az Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatban az 1869. évi IV. törvénycikket nem megkerülhető történeti kútfőnek, a magyar történeti alkotmány részének nevezte.

2001 óta a bíróságok napján minden bíróság zárva tart. Idén az ítélkezési szünet augusztus 20-ig tart, így a szünetet követő első munkanap augusztus 22-e (hétfő) lesz.

A határidő-számítás esetei

Főszabály szerint az ítélkezési szünetben a bíróságok nem tartanak tárgyalásokat. Elnevezése ellenére a szünet nem egészen azt jelenti, hogy a bíróságokon teljesen leáll a munka, vagy hogy ne lennének tárgyalások. A fogalom jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bírósága szintén tart törvénykezési szünetet. A szünet nem csupán a bíróságok működését érinti, kedvező az ügyfelekre, az üzleti szférára és a jogi képviselőkre nézve is, hiszen erre az időszakra esnek a nyári szabadságolások.

A törvénykezési szünetnek a polgári ügyekben a határidő számításánál van jelentősége.

Így tehát, ha a bíróság határozatában 15 napot ad egy nyilatkozat megtételére, és azt július 14-én vettük át, azt egészen szeptember 5-ig megtehetjük. Vagy ha a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár majd le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.

Ez a határidő-számítás azonban a büntetőügyekre nem vonatkozik, és a polgári ügyek között is vannak kivételek. Például ha a felek közösen kérték vagy a törvény kizárja az alkalmazását. Bizonyos esetekben a jogszabály soron kívüli eljárási kötelezettséget ró a jogalkalmazókra, így ezek az ügytípusok kivételt képeznek, vagyis a határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:

• soron kívüli ügyek (például az ideiglenes intézkedés, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per, a sajtó-helyreigazítási per, a megszüntetett munkaviszony helyreállítására irányuló per, a bíróság elleni sérelemdíj iránti, illetve kártérítési per, a váltóper, a kiskorú felperes által indított közigazgatási per),
• a végrehajtási perek,
• az előzetes bizonyítás,
• egyes nemperes eljárások (például a cégeljárás, a csőd- és a felszámolási eljárás, a végelszámolási eljárás).

A polgári pereken kívül a közjegyzők előtt zajló fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők a törvénykezési szünetben. Speciálisan érvényesül a szabályozás a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben. Mivel ott a keresetlevelet a közigazgatási szervhez kell benyújtani, amely szervek hatósági tevékenysége nyáron sem szünetel, a közigazgatási keresetindításra előírt határidők tehát zavartalanul folynak.

Ítélkezési szünetben is eljárnak a büntető bírák:

• az előállításos ügyekben és a gyorsított eljárásokban,
• a büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodók ügyeiben.

Indítvány alapján a bíróság dönt a kényszerintézkedések alkalmazásáról, például a letartóztatás elrendeléséről vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről.

Nyitva tartanak a kezelőirodák

Az ítélkezési szünet alatt a bíróságok elnökei készenléti és ügyeleti beosztás készítésével gondoskodnak a folyamatos működésről. A kezelőirodák – rövidített ügyfélfogadási időben – nyitva tartanak a bíróságokon, ahol az ügyfelek benyújthatják beadványaikat és betekinthetnek az iratokba.

Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről az adott bíróság honlapján lehet tájékozódni.

(Borítókép:  Shutterstock)