- Belföld
- felvételi
- felvételi ponthatárok
- hankó balázs
- felsőoktatás
- elte
- bge
- debreceni egyetem
- szegedi tudományegyetem
- műegyetem
- széchenyi istván egyetem
- óbudai egyetem
- pécsi tudományegyetem
Csaknem 74 ezren felvételiztek sikeresen
További Belföld cikkek
- Demszky Gábor: Olyan, mintha még a Kádár-rendszerben élnénk
- Gázolás történt hétfő hajnalban, több helyen nem járnak a vonatok
- 444: Gulyás Gergely megházasodott, elvette a Hír TV műsorvezetőjét
- Ismét meghallgatták a nőt, aki megtalálta Till Tamás biciklijét
- Készítse a hólapátokat, hófúvás és havazás érkezik
Hankó Balázs elmondta: mintegy százezer jelentkezőből 73 805-öt vettek fel, ami 2020-hoz képest 8 százalékos bővülést jelent. A hallgatók 82 százalékának, 60 517 diáknak az állam finanszírozza a tanulmányait – fűzte hozzá a helyettes államtitkár. Úgy fogalmazott, finanszírozási szempontból „a világon egyedülálló” a magyar felsőoktatás.
Az idén érettségizett diákok mintegy 60 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézményekbe.
Hankó Balázs a kormányzat számára leginkább fontos célnak nevezte az első diplomát szerzők arányának növelését. Ezt az alap- és az osztatlan képzésben részt vevő hallgatók számának növelésével lehet elérni, az ő arányuk idén 2 százalékos növekedést mutat 2021-hez képest.
A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) 11 ezer, a Debreceni Egyetemre 6500, a Budapesti Gazdasági Egyetemre 6200, a Szegedi Tudományegyetemre több mint 6 ezer hallgató nyert felvételt, ezeket az intézményeket a Pécsi Tudományegyetem, a budapesti Műegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és az Óbudai Egyetem követi.
Hankó szerint a fenntartói modellváltás sikerességét jelzi, hogy a Nyíregyházi Egyetem a múlt évihez képest 18 százalékkal több diákot vett fel, a kecskeméti Neumann János Egyetemre szintén 18 százalékkal, a Dunaújvárosi Egyetemre pedig 10 százalékkal többen nyertek felvételt. Velük „direkt arra szerződtünk, hogy a térségi megtartóerő és a térségi bevonzóerő legyen meghatározó” – hangoztatta.
A legnépszerűbb képzési terület a gazdálkodástudomány lett, ahová mintegy 17 ezer hallgatót vettek fel. Ezt követi a műszaki, az orvos- és egészségtudományi, a pedagógusi, majd a jogi terület.
A felsőoktatási trendekről közölte: 2020-hoz képest a felvettek száma az agrárképzésben 25 százalékkal, a sportképzésben 22 százalékkal, a műszaki képzésben és az orvos-egészségügyi területen 16-16 százalékkal nőtt.
Hankó Balázs jelezte azt is, hogy idén 6400-an nyertek felvételt pedagógusképzésekre. Ebben az évben 123 idegen nyelvű képzést indítanak a magyar felsőoktatásban.
A ponthatárokra kitérve ismertette: minden markáns területen néhány pontos emelkedés volt tapasztalható.
Hankó Balázs közölte, a kormány idén megduplázta a felsőoktatás finanszírozását, mindezért minőségi és teljesítményi szempontokat várnak el az intézményektől és hallgatóiktól.
A fenntartói modellváltásra utalva azt hangsúlyozta, hogy a magyar felsőoktatás jó és egyre jobb, ami nemzetközi szinten is előrelépést biztosít.
Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy
pótfelvételi idén is lesz; akit nem vettek fel vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, az még megteheti.
A pótfelvételi is elektronikusan történik majd, de csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni. A pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik majd ki.