Orbán Viktor beszéde őszinte szembenézés volt a tényekkel

„Egy gondolkodó ember mindig továbbgondolja saját gondolatait. A Fidesz mint politikai közösség egyik sikerének titka, hogy vannak rituáléi” – mondta Mráz Ágoston Sámuel Orbán Viktor beszédével kapcsolatban. Hozzátette: létezik a kötcsei találkozó a szellemi holdudvar számára, és Tusnádfürdő, ahova mindenki eljöhet, ez az egész Kárpát-medencei magyarság üzenetét küldi.

„Egy ilyen politikai közösség összetartásának ezek a biztosan ismétlődő elemei nagyon fontosak” – fogalmazott a Nézőpont Intézet vezetője, akit a tusványosi kormányfői felszólalás előtt is megkérdeztünk.

Erre reflektálva a politikai összetartozásról Schiffer András ügyvéd, korábbi parlamenti képviselő, a pódiumbeszélgetés másik résztvevője is beszélt.

Az a képződmény, amelyik kihívást intézett a kormányzó erők ellen, labilis volt

– így Schiffer András, aki saját pozíciójáról szólva azt mondta, 2013-ban, amikor parlamenti képviselőként vett részt a bálványosi szabadegyetemen, fejtörést okozott számára, hogy eljöjjön-e a rendezvényre.

„Nagy dilemma volt, hogy ha én ide beteszem a lábamat mint ellenzéki képviselő, akkor azt fogják mondani, hogy lám, lám, lelepleződött. A közéleti megnyilvánulásoknál mindig az volt a főszabály, hogy akik kérdeznek, azoknak válaszolok, ahova hívnak, elmegyek. Voltam én szélsőjobbos, szélsőbalos rendezvényen, mindenfélén. Méreteiben, produkcióiban ezzel a fesztivállal nem nagyon vetekszik semmi a Kárpát-medencei Magyarországtól elszakított területeken.”

Mráz Ágoston Sámuel leszögezte: a kormányfői beszéd egyes elemei nem voltak újak.

Látszik, hogy nagyon komoly szellemi munkát végez a miniszterelnök, és próbálja leírni a minket körbevevő valóságot. Ez a specialitása ennek a beszédnek, amit egyetlenegy európai kormányfő sem tudna elmondani, mert ilyen típusú szellemi munkát, akadémikus, filozofikus szellemi munkát más nem végez.

A beszélgetésen a V4-ek helyzete és a háború is szóba került

„Húsz évig, tehát a posztkommunista időszakban, 1990 és 2010 között egyáltalán nem jellemezte kommunikációs gondolkodás a magyar vezetést, bárki is volt hatalmon” – hangzott el Schiffer Andrástól.

Hozzátette: „A történelmi múlt, a történelmi traumák miatt rettenetesen könnyű éket verni a V4-ek közé. Egy dologról viszont ennek kapcsán nem beszél a miniszterelnök. Az igazi probléma, akárcsak a magyar–román viszonyban is az, hogy a közép-európai országok között nincsen megegyezés arról, hogy abbahagyják az egymás közötti negatív, lefelé tartó ár-bér, és környezetszabályozási versenyt.”

„A világképben van némi különbség, mert szerintem a verseny egy jó dolog” – kontrázott Mráz Ágoston Sámuel. Hangsúlyozta: a visegrádi négyek csúcsideje 2015 és 2022 között volt, és akkor a legnagyobb versengés ellenére mindenki azt mondta, hogy ez a visegrádi országok korszaka.

„Tehát, lám-lám, meg lehet a versengés mellett is az együttműködést csinálni, és most sem az adóversennyel verték szét ezt az együttműködést, hanem egy morális konfliktussal, amivel persze messzebbre is el lehet menni, hogy történelmi összefüggések miatt alakult így” – mondta az elemző.

Őszinte szembenézés a tényekkel

Az M1 aktuális csatornán külön is bejelentkezett Mráz Ágoston Sámuel, aki röviden összefoglalta a miniszterelnök beszédét.

Kifejtette: a kormányfő a Nyugat helyzetét válságos szituációként írta le, és most használta először a „poszt-Nyugat” kifejezést a nyugati világ azon részére, ahol hanyatlik a nyugati értékrend, a keresztény alapokon álló társadalom „a bevándorlás kérdése és az ellustulás miatt”. Ezzel szembeállította a közép-európai térséget, amely őrzi a nyugati világ eredeti értékrendjét.

Arra is kitért, hogy a miniszterelnöki beszéd „őszinte szembenézés volt a tényekkel”. Példaként említette, hogy a demográfia fontosságát hangsúlyozva a kormányfő arról beszélt, a fordulat még nem következett be, a genderkérdésben folyó jogi vitáról szólva pedig azt mondta, egyelőre azt sikerült elérni, hogy a kérdést az uniós forrásokról le lehet választani. Ezeket Mráz Ágoston Sámuel mind konfliktusos témaként jellemezte.

Hangsúlyozta: Magyarország a háborún veszít az energiaárak elszállása és a háborús infláció miatt. Egyetértett Orbán Viktor azon szavaival, hogy ha egy felelős reálpolitikus vezeti Németországot, és egy háborút elkerülni akaró, minden kritika ellenére üzletember mivolta miatt tárgyalóképes és megoldásra törekvő amerikai elnök egyszerre van hatalmon, akkor a háború elkerülhető lett volna.

Mráz Ágoston Sámuel a miniszterelnöki szavakat békebeszédnek is nevezte, amelyben megoldási javaslatot is megfogalmazott a kormányfő, mégpedig azt, hogy amerikaiaknak és az oroszoknak kell megállapodniuk, mivel Oroszország az Egyesült Államoktól és a NATO-tól vár biztonsági garanciát. A nyugati világnak új stratégia kell az eddigi kudarc helyett, ennek azt kell szolgálnia, hogy a nyugati világ is a békére törekedjen. Az elmúlt „keserű hónapok” alapján téves stratégiának minősítette azt, hogy Oroszország legyőzhető. Ezért az ukrán érdekeket figyelembe vevő, Ukrajnát demokratikus úton megtartó, szuverenitását védő békemegállapodásra van szükség a nyugati világ és Oroszország között – fejtette ki az elemző.

(Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel, Schiffer András és Antal Kinga Kincső. Fotó: Kaszás Tamás / Index)