Túl meleg a Duna, életbe lépett az intézkedési terv a Paksi Atomerőműben

A hagyományos, fosszilis és nukleáris erőművek jelentős részét ugyanis a folyók vizével hűtik, már amíg van belőle elég, és nem melegszik a kritikus szint fölé. Paksnál mindössze körülbelül 70 centiméterrel áll a Duna vízszintje a valaha mért legkisebb vízállás felett. Bár a kilátások az elmúlt napokban némileg javultak, nagy vízszintemelkedésre továbbra sem lehet számítani.

További probléma, hogy a kánikula és az alacsony vízállás hatására a víz hőmérséklete jócskán megemelkedett, és a szombati enyhe hidegfrontot követően is meghaladta a 25 Celsius-fokot.

Paksi Atomerőmű: Intézkedési terv élesítve

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. négyfokozatú intézkedési tervvel rendelkezik a Duna alacsony vízállásához kapcsolódóan. A fokozatok meghatározott vízszintek elérésekor lépnek érvénybe. Jelenleg az 1. fokozat szintjét értük el, amely az előírt előkészítő műszaki intézkedések végrehajtásán kívül az erőmű működésére nincs hatással, az energiatermelést nem befolyásolja – közölte a Portfolio érdeklődésére az atomerőmű.

Még a jelenlegi vízszint is bőven elegendő az atomerőmű hűtéséhez: a folyó vízhozama az eddig mért legalacsonyabb vízállása esetén másodpercenként nyolcszáz köbméter felett alakult, míg a négy blokk hűtésére másodpercenként körülbelül száz köbméter vízre van szükség.

A felmelegedett hűtővíz folyóba történő visszaengedésére környezetvédelmi szabályok is vonatkoznak. Ezek szerint a kibocsátási pontoktól folyásirányban számított ötszáz méteren belül a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 fokot, ami magasabb, mint a Nyugat-Európában bevett 28 fokos hőmérsékleti határ.

A hőség kontinentális szintű probléma

A folyók elapadása és felmelegedése Európa-szerte több szektorban problémákat okoz a folyami teherszállítástól az ivó- és locsolóvíz-ellátáson át az energetikáig. 2018 után ismét kritikusan alacsony a vízszint a Rajnán is, ami az erőművek hűtésén túl a folyón zajló szén-, olaj- és gázszállítást, valamint a vízenergia-termelést is megnehezíti.

Az aszályos időjárás kedvezőtlenül befolyásolja a vízenergia-termelést Franciaországban, Portugáliában, Olaszországban, Norvégiában, Spanyolországban, Romániában, Montenegróban és Bulgáriában is.

Egyre több bajt okoz a forróság, a 2010-es években pedig már nyolcszor annyi, a hőséggel összefüggő termeléskiesés történt, mint a kilencvenes években. A következő hetekben továbbra is a sokéves átlagnál melegebb és csapadékszegényebb időjárás lesz jellemző Európa nagy részére.

(Borítókép: Kiss Dániel / MTI)