Megszűnik a nyelvvizsga-kötelezettség a felsőoktatásban

Jóval több jogosítványuk lesz az egyetemeknek a hallgatók kiválasztásában – jelentette be a kulturális és innovációs miniszter egy sajtótájékoztatón. Csák János a felvételi átalakításáról közölte:

• a rendszer továbbra is 500 pontból áll,
• ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől függ,
• 300 pont az érettségi eredményétől,
• 100 pontról pedig a jövőben maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”.

„Az 500 ponton felül az önkéntes katonai szolgálatot vállalók megtarthatják az azért járó pluszpontokat” – tette hozzá a tárcavezető, aki az egyetemi modellváltásra utalva kiemelve, hogy ma már a hallgatók háromnegyed része „átalakult, alapítványi rendszerű" vagy egyházi fenntartású egyetemen tanul.

– jelentette ki Csák János.

Érettségizni továbbra is kötelező egy idegen nyelvből

A miniszter a felvételi rendszer átalakítása céljának nevezte, hogy nőjön a választás szabadsága az egyetemek, továbbá leendő hallgatóik és családjuk számára: „Mottónk, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség". A tárcavezető közlése szerint továbbra is megmarad az „átlátható és kiszámítható felvi-rendszer", és minden leendő hallgató hat helyre tudja beadni a jelentkezését.

Állami ösztöndíjakat nyújtanak azokon a területeken, amelyeket az állam makrogazdasági előrejelzések alapján preferál. Az állami ösztöndíjasok száma nem fog csökkenni, „talán még nőni is fog". A miniszter a nyelvvizsgákra kitérve kiemelte:

Csák János elmondta, hogy a változtatásokat az egyetemekkel és a hallgatói önkormányzatokkal folytatott egyeztetések előzték meg, és ehhez tartják magunkat a jövőben is. Az állam feladata az átmenet gördülékenységének és rendezettségének biztosítása.

(Borítókép: Csák János 2022. július 24-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)