Hatósági benzinár, Ryanair-panasz, sztrájkjog elbírálása vár az Alkotmánybíróságra

A testület honlapján olvasható tájékoztató szerint az Alkotmánybíróság július 18-tól augusztus 26-ig ítélkezési szünetet tart. Ez a hathetes időszak az ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele, nem érinti viszont az alkotmánybírósági törvényben megállapított határidőket, így többek között az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidőt sem.

Az ügyrend szerint a főtitkár, az előadó alkotmánybíró a tanácsvezető kezdeményezésére, vagy saját hatáskörében az elnök elrendelheti az adott ügy gyorsított eljárásban történő, vagy soron kívüli elbírálását. Ez csak ritkán szokott előfordulni, és akkor sem a nyári ítélkezési szünetben. Az elmúlt évek menetrendje szerint az a valószínű, hogy az Alkotmánybíróság első őszi teljes ülését valamikor szeptember közepén tartja.

Benzinkutas a hatósági ár ellen

Az ősszel több érdekes ügy vár döntésre a Donáti utcában. Köztük az az alkotmányjogi panasz is, amely egy Bács-Kiskun megyei üzemanyagtöltő állomás tulajdonosától érkezett július 15-én. Ebben nehezményezi, hogy a kormány a veszélyhelyzetben fennálló felhatalmazása alapján kiadott rendeleteivel 2021. november 15-étől hatósági áras termékként határozta meg a 95-ös motorbenzint és a dízelgázolajat, és azok literenkénti legmagasabb kiskereskedelmi bruttó árát 480 forintban állapította meg, illetve az üzemanyag-kiskereskedelmi piacra vonatkozó további korlátozásokat és a kereskedőket terhelő kötelezettségeket vezetett be.

A kúttulajdonos szerint a támadott kormányrendeletek

méghozzá kellő felkészülési idő nélkül és a jogbiztonság követelményének megsértésével. Szerinte a hatósági ár meghatározása az előírt további kötelezettségekkel és az azok teljesítésének ellenőrzésére szolgáló eljárással együtt a tulajdonhoz való jogát korlátozza, és a szabályozás összességében kisajátításszerű intézkedéseket tesz lehetővé, alkotmányos garanciák teljesülése nélkül.

Arányos közteherviselést akar a Ryanair

Július 5-én landolt az Alkotmánybíróságon a Ryanair légitársaság alkotmányjogi panasza, amelyben az extraprofitadókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm.-rendelet több rendelkezését is támadják. Az ügyet július 21-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra.

Mint ismert, a kormány extraprofitadót vezetett be több szektorban, köztük a légitársaságokra. A kormányrendelet értelmében 2022. július 1-jétől az extraprofitadót – az átszálló utasokat kivéve – valamennyi, Magyarországról induló utas után meg kell fizetni 3900 forint vagy 9750 forint összegben attól függően, hogy mi az utas úti célja. Az adó megfizetésére a jogszabály szerint a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet köteles. A Ryanair közleményében

A légitársaság indítványa szerint a hozzájárulás sérti az Alaptörvényben biztosított arányos közteherviseléshez fűződő jogát, a tulajdonhoz való jogát, továbbá a jogalkotó nem biztosított kellő felkészülési időt sem.

Tíz utólagos normakontroll

Július 14-én iktatták azt az indítványt, amelyet ellenzéki országgyűlési képviselők juttattak el az Alkotmánybíróságra. Az ügy július 20-án került előadó alkotmánybíróhoz.

Az indítványozó képviselők utólagos normakontroll keretében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény azon rendelkezéseinek megsemmisítését kérik, amelyek

Szerintük a törvény azzal, hogy a még elégséges szintű szolgáltatás mértékéről való megállapodás hiányában munkaügyi bírósági eljárást ír elő, korlátozza az Alaptörvényben biztosított sztrájkjog gyakorlását.

Összesen egyébként tíz olyan, utólagos normakontrollra irányuló indítvány vár alkotmánybírósági elbírálásra, amelyet az országgyűlési képviselők legalább negyede kezdeményezett. A legrégebbi 2016-ban érkezett, és az adótitok szabályozását támadja. 2019 márciusa óta nincs döntés a parlamenti ellenőrzési jogkört érintő HM-rendelet ügyében. De nem született még határozat többek közt a klímatörvény, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, a Radetzky-laktanya műemléki védettségének megszüntetése vagy az országgyűlési fegyelmi jogkör tárgyában sem.

Fővárosi közterületek, katatörvény

Előzetes nyilatkozatok alapján várhatóan megtámadja Karácsony Gergely főpolgármester az Alkotmánybíróságon azt a jogszabályt, amely négy fővárosi tulajdonú közterületet – köztük a Vörösmarty és a Széchenyi István teret – az V. kerületi önkormányzatnak adta. A Jobbik is ígéretet tett arra, hogy az alkotmánybírákhoz fordulnak a katatörvény ügyében.

(Borítókép: Hollie Adams / Getty Images)