Kipusztítja a méheket a szárazság

A hónapok óta tartó szárazságban a virágok alig termelnek nektárt és virágport, emiatt a méheknek alig jut méz, és éheznek. 

A hárs és a selyemfű alatt kezdődött ez az aszályos időszak, és látni, hogy a selyemfű túlnyomó része virágzás alatt teljesen kiszáradt

– mutat rá a Pest megyei méhész, Sárosi István. A Sárosi Méhészet vezetője az Euronews szerint Gödöllő környékén gondoz nyolcvan méhcsaládot. A kaptárak teljesen üresen állnak Tura határában egy napraforgótáblánál.

Válságban a magyar méhészet

Sárosi István elmondása szerint a helyzet egyenlő a katasztrófával:

Azoknál a méhészeknél, akik hordós tételben értékesítenek, kompenzálja a kiesést a jó akáctermés valamilyen szinten, tehát ez tűzoltásnak jó. Viszont a piacozó méhészeknél, akiknél fontos az, hogy legyen választék, ott nagyon nehezen tudják azt megoldani, hogy gyakorlatilag 1-2 fajta mézzel álljanak ki a vásárlóik elé a piacra. Ők nem is tudom, hogy ezt az évet hogyan fogják átvészelni akkor, ha nincs tartalékmézük. Én tizenhárom éve méhészkedem, azóta ilyen aszályos időszakra nem emlékszem.

A méhész körülbelül ötmillió méhet gondoz, melyek naponta 30-40 liter vizet isznak a hőségben. A nektár- és virágporhiány miatt kevés utódot tudnak nevelni, és agresszívabbak is a szokásosnál. Leginkább a kaptárak közelében maradnak,

A napraforgók általában kétméteresre is megnőnek, de legfeljebb ennek a felére fejlődnek száraz időben. Ha a méhek mégis eljutnak a napraforgókig, nem találnak táplálékot, pedig a napraforgótáblákról 25 kilogramm mézet is el tudnának készíteni, ha lenne elég nektár.

A méhek jóllétét előtérbe helyező méhészeti tevékenység támogatása érdekében az agrárminiszter júniusban közölte, hogy tízmilliárd forint keretösszeggel hirdette meg az Agrárminisztérium (AM) a méhek állatjóléti támogatását.