Új utakon a haderőfejlesztés

Az elmúlt évek katonai konfliktusai, háborúi jelentős változásokat hoztak a Magyar Honvédség fejlesztési terveivel kapcsolatosan, Magyarország pedig a vártnál korábban, már jövőre eléri a 2 százalékos GDP-arányos védelmi költségvetést, melynek számottevő része haderőfejlesztésre megy el. Nemrégiben átadták a gyulai Airbus-gyárat, augusztusra megérkeznek a Panzerhaubitze 2000-esek – mondta el a Portfoliónak Maróth Gáspár, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára. 

Más struktúrában kell gondolkodni

Maróth Gáspár egyebek mellett elmondta, amikor 2016-ban elkezdték a haderőfejlesztést, már látszott, új gondolati struktúrára kell ezt felépíteni. A legnagyobb kihívást a szervezet új feladatokhoz való igazítása jelentette. 

A magyar kormány stratégiája, hogy először szigetekben létrehozta az új think-tankeket, amelyek a honvédelmi és haderőfejlesztés víziójáért, stratégiai megalkotásáért feleltek. 

Most elérkezett az idő, hogy ismét a Honvédelmi Minisztériumba integráljunk mindent, és magát a minisztériumot is a honvédelmi és haderőfejlesztési programhoz igazítsuk – mondta Maróth Gáspár.

Az államtitkár kifejtette, szakmailag erős minisztérium nélkül nem lesz erős honvédség és nem lesz sikeres honvédelmi és haderőfejlesztési program. A háború sok mindent megváltoztatott, Magyarország a béke rendezését sürgeti, és megítélése szerint az EU-nak is ebben kellene szerepet vállalni. A nyugati fegyverszállítások azonban épp az háború elhúzódását okozzák. 

Robusztus fejlesztések

Maróth Gáspár kitért arra, a jelenlegi védelmi költségvetés több mint 40 százalékát a haderő fejlesztésére fordítják. Békeidőben a honvédelmi kiadások 20-30 százalékát kell technológiai fejlesztésre fordítani. Miután egy teljesen lefegyverzett Magyar Honvédséget kell újjáépíteni, ezért nagy kihívás annak a meghatározása, hogy milyen forrásokat tudnak erre a célra fordítani. Ezért a honvédelmi költségvetésen belül jelenleg fajsúlyosabbak a technológiai fejlesztések.

A harckocsikkal, harcjárművekkel kapcsolatos program továbbra is robusztus eleme a magyar haderőfejlesztésnek, de valóban vannak hatásai a tervezésre a jelenleg zajló háborúnak – fejtette ki az államtitkár. 

Maróth Gáspár elmondta, a katonai drónképességet sem most kezdték el tanulmányozni, hanem már négy évvel ezelőtt, és közel állnak ahhoz, hogy előálljanak egy teljesen újszerű stratégiával. Sok terméket tesztelnek, figyelik a világban zajló fejlesztéseket, de azt még nehéz megmondani, melyik technológia lesz a befutó.

Az elmúlt évtizedben eleve lehetett látni egyfajta gyorsulást a haditechnikai fejlesztések terén, de az elmúlt 2-3 év során ez extrém módon felpörgött – mondta az államtitkár.

Hozzátette, ilyenkor kell mindig nagyon óvatosnak lenni, hiszen limitáltak a pénzügyi erőforrások, emiatt nem mindegy, hogy valóban olyan fejlesztési irányokba fektetnek-e, amelyek hosszú távon is meghatározók lesznek a hadiiparban.

Digitalizált hadsereg

Kérdésként elhangzott az interjúban, hogy Magyarország egyik legfontosabb hadiipari partnere, a Rheinmetall tavalyi üzleti évének eredményeit bemutató jelentésében szerepelt az, a magyar kormány érdeklődik a vállalat drónjai, a HERO-család iránt. 

Válaszában Maróth Gáspár elmondta, az említett cég sok fejlesztését vizsgálják folyamatosan. Hozzátette, a drónok gyakran egymással teljesen összehasonlíthatatlanok, más funkcionalitással, képességekkel működnek, teljesen más feladatrendszerek kivitelezésére hozták őket létre. 

Azt is elmondta, folyamatban van a 4iG-vel közösen a Magyar Honvédség harctéri képességeinek digitalizációja. A fejlesztésben harmadik partnerként a HM EI Zrt. is részt vesz, amely a honvédelmi ágazat legnagyobb állami cége. 

Ugyanakkor a katonák digitális rendszerének fejlesztését megelőzi az alapfelszerelés teljessé tétele, ebben a projektben a magyar kormány az elmúlt héten döntött. Így ezt a programot 2023-ig be is fejezik.

Az államtitkár kitért még arra is, elérkeztek a haderőfejlesztés új fázisához, ami kevésbé látványos. Összegzik a tapasztalataikat az elmúlt évekből, a tudást a világban zajló háborús eseményeiből és egy újfajta haderőtervezési struktúrát építenek fel, melynek része lesz egy újfajta haditechnika-fejlesztési program is.

A világ olyan gyorsan változik, hogy nem érdemes bebetonozott, tízéves programokban gondolkodni. Sokkal rugalmasabb, gyakrabban felülvizsgált, finomhangolt tervezést kell tudnunk összerakni – mondta Maróth Gáspár.

Ugrásszerű növekedés

Az interjúban kitértek arra is: a közelmúltban a Magyar Honvédség Facebook-oldalára kitettek egy fotót egy magyar nemzeti színekben tündöklő, élethű nagyságú, 8×8-as harcjárműmakettről, aminek a sorozatgyártását a hírek szerint 2028 körül kezdik el a kaposvári üzemben, ahol elsőként Gidrán 4×4-eseket állítanak majd össze.

Az államtitkár ezzel kapcsolatban kifejtette, valóban a Zalaegerszeg–Kaposvár tengelyen fejlesztendő, új generációs 8×8-as gyalogsági harcjárműről van szó. A fejlesztés hosszú folyamat és a kiállított darabot makettnek hívják. A cég hamarosan kész lesz a fejlesztéssel, és akkor már a működőképes prototípust lehet majd megtekinteni.

Maróth Gáspár azt is elmondta, a magyar hadiipar még nem termel, bár a múlt héten a gyulai Airbus gyárat használatba adták az Airbus Helicopters Hungary számára.

A várt nagy volumenű hadiipari termelés nem indult meg, jelenleg a gyárfejlesztések időszakában vannak. Az már azonban most is látható, a haditechnikai piac nagyságrendekkel, ugrásszerűen nő, így az elkészült gyárak is várhatóan sokkal nagyobb bevételre fognak szert tenni, mint azt eredetileg tervezték.

A gyulai üzemben fogják gyártani az összes dinamikus alkatrészét minden egyes helikoptertípusnak. Ez azokat az alkatrészeket jelenti, amelyek a legnagyobb fizikai igénybevételnek vannak kitéve a repülés során.

Kérdésre válaszolva az államtitkár azt is elárulta, a Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackok leszállítása augusztusban kezdődik, utána folyamatosan követik azt a további eszközök.

(Borítókép: Maróth Gáspár 2021. június 18-án. Fotó: Gombkötő Emma / Index)