A szőlő még reménykedhet, a kukoricára keresztet vethetünk

„Legalább 150–200 milliméter csapadék hiányzik a talajból Tokaj-Hegyalján” – tudtuk meg Molnár Pétertől, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökétől.

A borvidéken közel hatezer hektáron foglalkoznak szőlőtermesztéssel. A gazdák kicsit szerencsésebb helyzetben vannak azoknál, akik kukoricából vagy napraforgóból szeretnek megélni. Ez a két növény idén alig ad majd betakarítani valót. A szőlő azonban még csak most kezd érni.

A szőlő esetében álló fás kultúráról van szó, egészen mélyen tud meggyökerezni a talajban és télen raktározott is a növény az akkori csapadékból – így Molnár Péter.

Azt azonban ő sem tagadja, kerülhet még veszélybe az idei termés. Különösen a fiatal telepítéseknél, ahol még nem volt idő a megfelelő gyökérzet kialakítására. Most az idősebb tőkék vannak helyzeti előnyben, azoknak már mélyen vannak a gyökereik és a szélsőségesebb meleget is tűrik.

Emellett az sem mindegy, milyen szőlőfajtáról van szó. A borvidéken engedélyezett szőlőfajták – furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, zéta, kövérszőlő, kabar – közül a furmint a legellenállóbb. A szőlészek azonban ezt természetesen tudják, ezért az érzékenyebb fajtákat – mint amilyen a sárgamuskotály – eleve olyan területekre ültetik, ami az átlagosnál vizesebb, jobban tartja a csapadékot.

Százados rekord

A napokban a hidegfront a Tokaj-Hegyaljai borvidékre is meghozta az esőt.

Ide is jutott az esőből, de ahhoz, hogy igazán nyugodtak legyünk, ennek a tízszerese kellene és nem egyszerre, hanem csendes, áztató esők formájában – véli Molnár Péter.

A hegyközségi tanács elnöke szerint az elmúlt 100 év legaszályosabb éve az idei és egyáltalán nem örül ennek a szomorú rekordnak. A szakember nem bocsátkozik jóslásokba, amikor a várható termés mennyiségéről érdeklődünk. Mint elmondta, a minisztériumból most rendelték meg a termékbecslést, ennek az eredménye legkorábban is két hét múlva várható és még azokból a számokból sem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Sok függ attól például, mennyi rügyet hagyott meg a tőkén a termelő, milyen fekvésű területen található a gyümölcs.

A kivárásra játszó gyümölcs

A kukorica, amikor kidugta a fejét a földből, még nem tudta, hogy nem csupán a tél és a tavasz volt aszályos, de a csapadékhiány lesz a legjellemzőbb kifejezés az idei nyárra Magyarországon is.

A szőlő viszont ebben is helyzeti előnyben van, mert a korai fajták még csak most kezdenek eljutni az érési szakaszba. Ráadásul Molnár Péter elmondása szerint a szőlő egy kicsit kivár, és ha kell, akkor kompenzál. A növény elsősorban a saját fenntartására használja fel a talajban lévő tápanyagokat és a nedvességet. Ha lesz elég csapadék, akkor a termés is szép lehet, ha nem, akkor a még meglévő vizet visszatartja, a gyümölcsbe viszont kevesebbet juttat, így előfordulhat, hogy idén a fürtökön kisebbek lesznek a bogyószemek az átlagosnál.

Szekszárdra beköszönt a lisztharmat

A vörösborok kedvelői még joggal reménykedhetnek, a Szekszárd környéki szőlők még nem sínylették meg komolyan az aszályt.

A borvidék egykori elnöke, Heimann Zoltán kérdésünkre elmondta, a borrégió déli részén inkább a jég vendégeskedett és okozott néhány szőlőben kisebb-nagyobb pusztítást, de Szekszárdon és a város 30-40 kilométeres körzetében az aszály miatt még nem érte kár a szőlőtermelőket. A családi birtokon más okozott fejfájást ezen a nyáron.

A csapadékszegény időjárás ellenére megjelent a lisztharmat és miután biogazdálkodást végzünk, okozott egy kis nehézséget a megfelelő védekezés – mondta Heimann Zoltán.

Azt még hozzátette, tudja, hogy Kelet-Magyarországon és a Duna–Tisza közén jó néhány területen komoly válsággal küzdenek a gazdák, helyenként mindössze 20 százalékos termést jósolnak kukoricából, ami az állattartókat is veszélybe sodorhatja, hiszen nem lesz megfelelő mennyiségű takarmány.

Heimann Zoltán a szőlő idei várható termésmennyiségével kapcsolatban nem mert jóslásokba bocsátkozni. Az biztosra vehető, hogy a tavaly ősztől folyamatosan meglévő csapadékhiány miatt a gyümölcsnek nem ez lesz a rekordéve.

(Borítókép:  A Tokaji borvidék a Zempléni-hegység déli délkeleti lábainál  2021. szeptember 2-án. Fotó: Jászai Csaba  / MTI)