Kész az új kormányrendelet, a szakértők rablógazdálkodástól félnek

A veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályok alkalmazásáról szóló 287/2022. kormányrendelet felfüggeszti többek között a tarvágás tilalmát magas természetességű állami erdőkben is. 

Az akácosok mintájára eltörli a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorát. A tölgyeseket a kitermelés után mától elég sarjaztatással felújítani.

Az állami erdőgazdaságok hatósági engedély nélkül építhetnek az erdőben a faanyag kiszállítására szolgáló ún. közelítőnyomokat. A miniszter engedélyt adhat az erdőtervtől eltérő fakitermelésre.

A kormányrendeletben szereplő lazítások olyan mértékűek, amire a huszadik században is csak rendkívüli – a jelenleginél sokkal kritikusabb – időszakokban került sor, és aminek következményeit a hazai erdők a mai napig nem heverték ki teljesen

– fogalmazott Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője egy szerkesztőségünknek is megküldött közleményben.

„A válságos időszakban megnövekedett faigényre természetesen választ kell adni, aminek érdekében átmenetileg növekedhet a fakitermelés volumene. Ha azonban minden korlátot félretéve, válogatás nélkül éljük fel erdeink legjavát rövid idő alatt, akkor a későbbi nemzedékek számára megszűnnek az erdőgazdálkodás alapjai. Mindezzel együtt a természeti értékek – köztük egész tájegységek élővilága – is kiheverhetetlen károkat szenvedhetnek, amelyek feláldozása rövid távon sem segít az energiaválság megoldásában” – jegyezte meg a programvezető.

A WWF szerint az erdők és a vizes élőhelyek környezetünk alapjait jelentik

Minél kevésbé természetes egy erdő és minél szegényebb az élővilága, általában annál védtelenebb és sérülékenyebb a klímaváltozás hatásaival szemben, márpedig az erdők és vizes élőhelyek túlélése a saját élhető környezetünk alapját is jelenti.

A tarvágások tilalma alá eddig is kevés erdő tartozott, így kérdéses, hogy mi indokolja a tarvágások visszaállítását.

Aligha indokolható, hogy miért van szükség e drasztikus beavatkozás lehetőségének visszaállítására, amivel a 2009. évi új erdőtörvény egyik fontos vívmányát dobjuk szemétre. Ezekben a nagyrészt védett erdőkben már régen nem a fakitermelésé kellene, hogy legyen a főszerep

– mondta Gálhidy László, aki szerint a lakossági energiahatékonysági programnak a hiánya, amit már réges rég meg kellett volna hirdetni, most ütközik igazán ki, hiszen a kitermelt többletfa jelentős részével gyakorlatilag az utcát fűtjük.

A WWF Magyarország példátlanul kockázatos lépésnek tartja a fakitermelés fokozását. A jó természeti állapotú erdőterületek segítik a klímaváltozás hatásaival szembeni védekezést, csökkentik a villámárvizek kialakulásának kockázatát, szerepük van a táji vízmegtartásban, védenek a talajerózió ellen.

(Borítókép: Farkas Melinda  / MTI)