Katasztrófa közeleg, a kormány átlépte a vörös vonalat

A 287/2022. kormányrendelet értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt egyebek mellett felfüggesztik a tarvágás tilalmát magas természetességű állami erdőkben is, valamint az akácosok mintájára eltörlik a tölgy- és bükkerdők kötelezően alkalmazandó vágáskorát. A tölgyeseket a kitermelés után mostantól elég sarjaztatással felújítani.

Átlépték a vörös vonalat

Kérdésünkre Gálhidy László, a WWF Magyarország erdőprogramjának vezetője elmondta, az erről szóló első híradások olvastán megdöbbent.

Tizenhat éve dolgozom a WWF-nél, azóta ilyen mértékű visszalépésre nem volt példa.

A szakember szerint ezzel a lépéssel a kormány átlépett egy vörös vonalat. Szerinte megengedhetetlen, hogy adott esetben vegetációs időszakban adjanak ki engedélyt fakitermelésre. A természetvédelmi területek legértékesebb részein pedig már régóta nem a fakitermeléssel kellene foglalkozni.

Azzal pedig, hogy nem minden esetben írják elő az újratelepítést – lehetőleg őshonos fákkal –, teret adnak az invazív fajok, például az akác további elterjedésére. Az akác ugyanis egy erdőben sok növény és állat számára nem megfelelő élőhely.

A programvezető szerint ilyen mértékű lazításokra volt már példa egy jelenleginél kritikusabb időszakban, de ennek hatásai még a mai napig érződnek. Arról nem is beszélve, hogy új telepítések esetében évtizedeket vesz igénybe az erdő újraépülése.

Tarvágás esetén eltűnik a területen élő lágyszárú növények, rovarok, madarak, denevérek és egyéb élő közösségek élettere.

Jöhetnek a villámárvizek

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy minél jobban romlik egy erdő természetessége és folyamatossága, annál sérülékenyebb lesz a klímaváltozással szemben, és akár lokális ökológiai katasztrófák is bekövetkezhetnek.

Az erdők jelentős szerepet játszanak a talaj vízmegtartó képességében. Dr. Gálhidy László elmondta: a tarvágott területek a gyakoribb széljárástól kiszáradnak. Az erdő esőzések idején fokozatosan engedi át a lombozaton a csapadékot, ami könnyebben be tud szivárogni a talajba.

Ha az erdőt kivágják, a dombosabb területeken az esővíz akadálytalanul indulhat el a lejtőn, így könnyen alakulhatnak ki villámárvizek – mondja dr. Gálhidy László.

A szakember elmondta: információi szerint küszöbön áll néhány természetvédelmi terület és a nemzeti parkok egy részének privatizációja, talán ez a rendelet is ezzel állhat összefüggésben. A programvezető továbbra sem tartja indokoltnak a kormányrendeletben megfogalmazott könnyítéseket. Megítélése szerint Magyarország kétmillió hektárnyi erdőterületen van elég tűzifa a lakosság ellátására.

Akár másfélszer ennyit is ki tudnak termelni az erdészetek, mint korábban – mondja dr. Gálhidy László.

Hozzátette: egyszerűen nem értik, mi az igazi célja a kormánynak ezzel a rendelettel, hiszen még az energia-veszélyhelyzet sem indokolja az intézkedést, hiszen szükség esetén a megnövekedett tűzifaigényeket is ki lehet elégíteni. Éppen ezért minden lehetséges eszközzel rá akarják venni a kormányt arra, hogy részben vagy egészében vonja vissza a rendeletet. Annál is inkább, mert a jelek szerint a polgárok ingerküszöbét is átlépte a természeti értékeinket veszélybe sodró intézkedés.

A nedves fa nem jó fa

A szakemberek szerint a most kivágott élő fa nem alkalmas a tüzelésre abban az esetben, ha a nedvességtartalma húsz százalék fölött van. A Levegő Munkacsoport ajánlása szerint a jó tűzifa nedvességtartalma 10–15 százalék között van, míg a frissen kivágott fáé közel ötven százalék, a víz pedig hűti a tűzifa égését. Az alacsony égési hő miatt a fából felszabaduló gázok nem égnek el, hanem füst, korom és vizes kátrány keletkezik.

A szakértők azt tanácsolják, vásárláskor ellenőrizzük a nedvességtartalmat. Ehhez vegyünk ki több mintát, hasítsuk félbe és mérjük meg fanedvességmérő műszerrel a felületet, és ha még idén akarjuk eltüzelni a fát, akkor húsz százalék feletti nedvességtartalom esetén át se vegyük.

(Borítókép: Michal Fludra / NurPhoto / Getty Images)