A németekhez kapcsolódik a legtöbb, határon átnyúló magyarországi öröklési ügy
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
A Coca-Colának is gyárt alumíniumdobozokat a Makón épülő kínai üzem - Nem gyilkolt, nyomokat tüntetett el az emberölés miatt körözött 16 éves nyíregyházi lány
- Rubik Ernő első bevételéből olyan autót vett, amelyhez ötven év után is kötődik
- Magyar Péter: Vogel Evelin nyakláncának a medáljában volt a lehallgatótechnika
- A havas tájakon kemény mínuszokra ébredhetünk
Vitorlás hajó, nyaraló, cégtulajdon
A külföldi munkavállalás és letelepedés terjedésével, a hazai vállalkozói réteg gyarapodásával jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben a magyarok külföldi vagyona. Erről árulkodik, hogy az Eurostat legfrissebb statisztikája szerint 2020-ban akkori árfolyamon 1175 milliárd forintot utaltak haza, ennek 86 százalékát uniós tagországokból.
A külföldi vagyongyarapodás egyik következménye, hogy egyre több öröklési ügy nyúlik át a határokon,
például úgy, hogy egy uniós állampolgár nem az állampolgársága szerinti országban élt, vagy több tagországban is volt vagyona. Egyre sűrűbben találkoznak a hazai közjegyzők a hagyatéki ügyek során külföldi vagyonelemmel, például részvényekkel, egy vitorlás hajóval, egy horvátországi nyaralóval vagy egy Seychelle-szigeteki cégtulajdonnal.
Ilyenkor nemcsak a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyszíne kérdéses, hanem akár az is, hogy melyik ország jogszabályai szerint osztják szét az elhunyt örökségét. Az Európai Unió ezért 2015 óta egységesen szabályozza a határokon átnyúló öröklési kérdéseket. Az úgynevezett Európai öröklési rendelet meghatározza, hogy mikor melyik tagállam hatóságai folytathatják le az eljárást, és melyik állam jogát kell alkalmazni az öröklésre. Ezzel könnyebbé teszik az örökösök dolgát, időt és energiát spórolnak meg nekik.
Nincsenek ciprusi hagyatéki ügyek
A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Adatkutató Alintézetének összesítése szerint 2015 és 2021 között több ezer más uniós tagállamhoz kapcsolódó öröklési üggyel foglalkoztak a hazai közjegyzők. Az ügyek csaknem fele Németországhoz kapcsolódott, míg Ausztriához a 14, Romániához a tíz százaléka. Érdekesség, hogy Máltához, Ciprushoz és Litvániához öröklési ügyben nem tartozott közjegyzői eljárás az elmúlt hét évben.
Az Adatkutató Alintézet elemzése kitért azokra az öröklési ügyekre is, amelyekben egy magyar állampolgár örökös egy másik uniós tagállamban él.
A mintegy ötezer-hatszáz ilyen eset több mint negyven százalékában az örökös Németországban lakott, húsz százalékban Ausztriában, tizenhárom százalékban pedig az Egyesült Királyságban.
Azt is vizsgálta az alintézet, hogy a Magyarországon élő uniós állampolgárok közül kik és milyen arányban készítenek végrendeletet. Itt is a német állampolgárok vezetnek, akiket az osztrákok, a britek és a hollandok követnek. Tizenöt uniós tagország polgárai készíttettek magyarországi közjegyző előtt végrendeletet az elmúlt hét évben. 2020-ban és 2021-ben – vélhetően a világjárvány miatt megnőtt halálozással összefüggésben – a korábbi átlaghoz képest majdnem háromszor annyian rendelkeztek hagyatékukról.
Melyik ország joga alapján?
Az Európai öröklési rendelet szerint alapesetben az örökhagyó halála előtti szokásos tartózkodási helye határozza meg, hogy melyik ország jogszabályai szerint kell lefolytatni a hagyatéki eljárást. Fontos azonban tudni, hogy ez nem feltétlenül egyezik meg a bejelentett lakcímmel, sem pedig az állampolgársággal. Ha például valaki magyar állampolgárként Németországban élt életvitelszerűen, akkor a németeknél kell megindítani a hagyatéki eljárást. Ilyenkor a magyar állampolgár örökhagyó teljes hagyatékára – a magyarországi ingó- és ingatlanvagyonára is – a német jogszabályok vonatkoznak. Abban az esetben viszont, ha valaki Magyarországon élt, akkor a külföldi vagyonánál is a magyar öröklési szabályok a mérvadók.
Mindez azonban mégsem azt jelenti, hogy az örökhagyó nem szólhat bele abba, melyik ország öröklési rendje legyen érvényes az esetében. Tudniillik végrendeletben kikötheti, hogy az állampolgársága szerinti állam jogát alkalmazzák. Vagyis egy külföldön élő magyar dönthet úgy, hogy a magyar jog szerint örököljenek utána. Ha valaki kettős vagy többes állampolgár volt, akkor bármelyik állampolgársága szerinti jogot kikötheti.
Az örökhagyó és az örökösök sokat tehetnek azért, hogy egyszerűbbé tegyék vagy akár a kedvük szerint alakítsák a hagyatéki eljárás menetét. Az örökhagyónak például végrendeletében érdemes meghatároznia, hogy Magyarországon folytassák le a hagyatéki eljárást, ha csak ő élt külföldön, a leszármazói pedig idehaza
– mondta Parti Tamás, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökhelyettese, az adatkutató alintézet vezetője. Hozzátette: ha külföldön, valamelyik uniós országban folytatják le az eljárást egy olyan örökhagyó esetében, akinek Magyarországon is van vagyona, az örökösök azzal gyorsíthatják az eljárást, ha egy magyarországi közjegyzőtől úgynevezett Európai öröklési bizonyítványt kérnek. Ezzel az egész unióban elfogadott okirattal tudják ugyanis igazolni a magyar jog szerinti öröklési jogállásukat.
Cikkünk a Magyar Országos Közjegyzői Kamara közreműködésével készült.
(Borítókép: Viaszpecsét az egyik felnyitott végrendeleten a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szolnokon 2019. január 31-én. Fotó: Mészáros János / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
