Katasztrófába sodorja az országot, ha kivághatják a védett erdőket

Lehetőség a tarvágásra

A rendelet értelmében a legértékesebb állami erdőkben is lehetőség nyílik a tarvágásra. A fakitermelés akár húsz évvel is előbbre hozható, mint amit az erdőterv vágáskorként megállapít, és történhet a madarak fészkelési idejében is, védett és fokozottan védett fajokat veszélyeztetve ezzel. A rendelet szerint nem kell az erdőket a korábban elvárt gondossággal felújítani, engedély nélkül létesíthetők a fakitermelést szolgáló utak, és az agrárminiszter korlátozás nélkül dönthet úgy, hogy bármilyen erdő vágható legyen az erdőterven kívül is.

A WWF Magyarország nem tudja elfogadni az Agrárminisztérium azon álláspontját, miszerint a rendelet nem veszélyezteti a hazai erdők állapotát.

Bár a rendelkezések értelmében az erdőként nyilvántartott ingatlanok területe nem feltétlenül fog csökkenni, azonban nem mindegy, hogy azon milyen korú, fajú és állapotú a faállomány. 

Az átmenetileg fellendülő fakitermelés komoly kihívást jelent a faanyagtermelés fenntarthatóságának biztosítása szempontjából is, az erdők természetessége pedig biztosan romlani fog hosszú távon is – mondja Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője.

Súlyos hatások

A tarvágások, az idősebb őshonos fafajú erdeink idő előtt történő kitermelése soha nem látott élőhelyvesztéssel járhat az ország legértékesebb védett területein. A fakitermelések utáni sarjaztatás mint lehetőség nemcsak a természetvédelmi, de az erdészeti jogszabályok értelmében is a természetesség romlását vagy a kedvezőtlen állapot fenntartását eredményezi.

A szakértő hozzátette: a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásai mellett az erdők természetességének, ezáltal önfenntartó képességének lerontása rendkívüli felelőtlenség, miközben a tűzifaellátás biztosítása az efféle túlkapások nélkül is megoldható lenne. Az, hogy a miniszter engedélyével gyakorlatilag bármilyen erdő kitermelhető az erdőterv lehetőségein felül, egy demokratikus jogállamban elfogadhatatlan, precedens nélküli korlátlan felhatalmazás. 

Ez a lehetőség az ország legértékesebb erdőmaradványainak fennmaradását is kérdésessé teszi – mondta Gálhidy László.

A WWF Magyarország szerint az ország legértékesebb védett erdeinek erőltetett ütemű kitermelése és kiárusítása akár évtizedekig, sőt egyes esetekben évszázadokig is kihathat, ami nem áll arányban az átmeneti energiaellátási kihívásokkal. 

Ellenben olyan módon károsíthatja a klímaváltozástól már jelenleg is nagymértékben szenvedő erdőtakarót, ami miatt nem biztos, hogy képesek lesznek az erdei élőhelyek megfelelően regenerálódni. 

Gálhidy László érdeklődésünkre elmondta, nem nyugtatta meg dr. Nagy István agrárminiszter nyilatkozata, aki szerint védett területeken csak az akácosokat vágják ki, hiszen a korlátozások enyhítése idős tölgyesekre és bükkösökre is vonatkozik.

Gálhidy László szerint az sem igazán érthető, miért mondta azt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, hogy a rendelet célja az „elaggott” és „túltartott” erdők fiatalítása őshonos fafajokkal. A WWF szakembere szerint a rendelet egyáltalán nem erről szól, sőt az egyik legnagyobb visszalépés éppen az, hogy ezentúl nem szükséges őshonosokkal helyreállítani.

A kormányzat részéről teljesen inkoherens magyarázatokkal találkozunk, ezért továbbra is aggódunk – mondta Gálhidy László.

A szervezet a közleményében megjegyzi: a magyar erdők a nemzet közös örökségének kiemelten fontos részei, védelmük az állam és minden magyar állampolgár Alaptörvényben rögzített kötelessége.

Ezért a WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a 10 Millió Fa Alapítvány, a Greenpeace Magyarország és a Levegő Munkacsoport közös nyílt levelet írt Orbán Viktornak, amelyben azt kérik a miniszterelnöktől, hogy vonja vissza a kormányrendeletet – a nyílt levélhez most bárki csatlakozhat aláírásával, magánszemélyek és civil szervezetek egyaránt. 

A petíciót péntek estig közel 77 ezer magánszemély és 310 szervezet írta alá.

Négymillió embert érint

Nem csupán energia-veszélyhelyzet van, hanem klímakatasztrófa is közeleg – mondta Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője az infostartnak. A szakértő azonban úgy véli, eljöhet az az idő, amikor a túlélés háttérbe szorítja a zöld szempontokat.

Megítélése szerint az intézkedés már a 2023-as fűtési szezont célozza, mivel ha minden így marad, a földgáztározóink októberre elérik a 80-90 százalékos feltöltöttségi szintet, ami jó alap a fűtési szezonra.

A kutatásvezető azt is elmondta: szerinte a kormány ezzel az intézkedéssel azt szerette volna elérni, hogy az emberek ne kerüljenek csöbörből vödörbe, azaz a tűzifa egy olcsóbb alternatíva legyen a földgázhoz képest. A szakértő szerint várhatóan fokozódni fog a lakossági lignit- és szénkitermelés is.

Magyarországon négymillió embert érint a szilárd tüzelőanyagokkal való fűtés, ami még mindig a második legnagyobb arány a földgázhoz viszonyítva.

Az országban körülbelül kétmillió hektár erdő van, aminek az összes faanyagát körülbelül 400 millió köbméterre becsülik a szakértők. Ez évi 13 millió köbméter fával gyarapodik. A fenntartható erdőgazdálkodás alapelve szerint a növekménynél nem termelhetnek ki többet. Az elmúlt években ennek felét, nagyjából 7-7,5 millió köbméter tűzifát termeltek ki minden évben. Maradt minden évben legalább ötmilliárd köbméter faanyag az erdőinkben, amit a fokozódó kitermelés esetén igénybe lehet venni. 

A legrosszabb megoldás

A szakértő kijelentette: minél több az erdőnk, annál jobb. A kormány célja, hogy a jelenlegi 20-21 százalékos erdősültségi arányt 27 százalékra emelje pár évtizeden belül.

Toldi Ottó szerint a vészhelyzeti intézkedések kifejezetten olyan erdőkre vonatkoznak, amelyek önerőből újulni képesek. Szerinte a védett erdők letermelése a legrosszabb megoldás lenne, és nagyon reméli, hogy ez nem következik be.

(Borítókép: A Tar-kő mellett 2018-ban kivágott védett, 180 éves erdő helye 2022 augusztusában. Fotó: Gálhidy László / WWF)