The Guardian: a magyar bírósági rendszeren van egy lyuk, ahol kifolyik a víz

Orbán Viktor kormánya „folyamatosan túllépi” hatáskörét a bíróságok befolyásolása érdekében, ez pedig tovább növeli a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos aggodalmakat – írja a The Guardian Observer egy magyar bíró nyilatkozatára hivatkozó, a magyarországi bírósági rendszert vizsgáló cikkében.

Vasvári Csaba a lapnak azt mondta: ő és bírókollégái évek óta „külső és belső befolyásolási kísérletek” tanúi, hozzátéve, egy átlátható és teljesítményalapú rendszert szeretnének.

Vasvári Csaba, a Fővárosi Törvényszék vezető bírája 18 éve dolgozik bíróként, emellett az Országos Igazságszolgáltatási Tanács szóvivője. A testület több mint egy évtizede a bírák függetlenségének megvédéséért dolgozik.

A bíró szerint politikai túlkapások a politikai spektrum minden oldaláról érkeztek, de váddal illette ebben az Orbán-kormányt is, amely 12 éve tartó hatalmának nagy részében többséggel bír.

A lap által az egyik „egyértelmű belső befolyásolási kísérletként” aposztrofált eset az a kiszivárgott korrupciós ügy volt, melynek középpontjában Völner Pál fideszes képviselő és volt igazságügyi miniszterhelyettes áll, akit kenőpénz elfogadásával vádolnak.

Völner Pál a vádakat tagadja, és nem vett részt a vizsgálóbíró felmentéséről szóló tárgyalásokon sem. A cikk állítása szerint az ügy egyik fő gyanúsítottja és vezető bírósági tisztviselők között megbeszélés volt arról, hogy felmentik a nyomozási bírót, vagy „kényelmetlen helyzetbe hozzák” a munkahelyén.

A gyakorlattól eltérően a parlament által kinevezett vezető bíró úgy döntött, hogy az ügyben folytatott bírósági vizsgálat titokban marad nemcsak a nyilvánosság, hanem még a bírótársak előtt is – állítja a lap.

Vasvári Csaba bíró azt is kifogásolta, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem teszi átláthatóvá a bírói kinevezéseket. Az OBH elnöke felelős a magyar bírósági rendszer irányításáért.

Az Európai Bizottság és az Európa Tanács szerint ez a személy túl nagy hatalommal rendelkezik, ugyanakkor tevékenysége túl kevés ellenőrzésnek van kitéve. A cikk szerint aggodalomra ad okot az is, hogy „politikusok viszonylag képzetlen barátai és családtagjai vezető beosztásokat töltenek be a bírósági rendszerben”.

A The Guardian Observer értesülése szerint júniusban a magyar Legfelsőbb Bíróság elnökének feleségét annak ellenére nevezték ki vezető bírói posztra, hogy a bírák által tartott választáson kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa. 

A magyar jogrendszerbe való politikai beavatkozással kapcsolatos aggodalmak akkor merültek fel, amikor Budapest megpróbált több milliárd eurónyi uniós forrást felszabadítani, amelyet jelenleg a jogállamisággal, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt befagyasztottak – idézi fel a cikk. 

Érzékeny ügyek, ellenségek

A lapnak nyilatkozó, névtelenséget kérő volt bíró szerint az ügyek túlnyomó többsége tisztességesen zajlik, de a politikailag érzékeny ügyeket a legfelsőbb bíróságon „lojális bírói testület tárgyalja, amely a kormány javára hoz döntéseket”.

Az egykori bíró úgy fogalmazott:

Bíróként küzdhetsz, megpróbálhatsz független lenni, mindent megtehetsz, de tudod, hogy van egy lyuk a rendszerben, ahol kifolyik a víz. Bármennyi vizet önthetsz bele, akkor is kijön az oldalán.

Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programigazgatója azt mondta:

Ha a kormány ellen lépsz fel, vagy az ügyed politikai célokkal ütközik, akkor mindenképpen van esély arra, hogy a kormány akár formális, akár informális nyomást gyakoroljon a bíróságra.

Hozzátette, a politikailag befolyásolt perek veszélyének kitettek közé tartoznak a menedékkérők, az LMBTQ+-emberek, a civil szervezetek és a független média. „Olyan csoportok, amelyeket az Orbán-kormány ellenséges törvényhozása célba vett” – fogalmazott. 

Az Amnesty International egyébként bírósághoz is fordul, miután a kormány LMBTQ+-ellenes törvénye elleni kampánya miatt a szervezetet pénzbírsággal sújtották. Erről az Amnesty International programigazgatója azt mondta, már nem Magyarországon várnak igazságot, hanem a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráira számítanak. 

„A magyar Alkotmánybíróságot egyáltalán nem tartjuk jogorvoslatnak” – szögezte le Demeter Áron a lapnak. 

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök Karl Nehammer osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Bécsben 2022. július 28-án. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)