Elképesztő ütemben száradnak ki a halastavaink
Az ágazatnak sürgős állami segítségre van szüksége – mondta az InfoRádiónak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet szóvivője. Az aszály nemcsak a szárazföldeken okozott hatalmas károkat, hanem a halastavainknál is.
Az állományt pusztító első csapást az elszaporodó vízimadarak jelentették, amelyek az egyre inkább leszűkülő élőhelyeken tizedelték a halakat – ismertette a szakember. A baj azzal folytatódott, hogy a tavakból elfogyott a halak élelme. A meleg vízben ugyanis nem terem meg a plankton vagy az alga.
Már oxigén se nagyon maradt a vízben, ezért próbálnak a halak »pipálva« életben maradni
– részletezte Lévai Ferenc. A szakértő szerint épp hatalmas katasztrófának lehetünk szemtanúi, már ami a magyarországi halastavakat érinti.
Lehetne kényszerlehalászással menteni a menthetőt, de nincs hova áttelepíteni a halakat, mivel a szárazság egyik tavat sem kíméli. A méreten aluli, vagyis nem piacérett halakkal pedig szinte nem lehet semmit sem kezdeni, mivel nincs az országban egyetlen olyan halgazdaság, amelynél meglenne a két évvel ezelőtti vízmennyiség
– folytatta a szóvivő.
„A gond éppúgy általános, mint a szántóföldi gazdaságok esetében, csakhogy az utóbbiak veszteségeit a kormányzat minden lehetséges módon kompenzálja” – szögezte le Lévai Ferenc.
Igazán nagy bajban vagyunk. Ha a kormányzat nem lép és nem ad, csak annyit, amennyit a többi ágazatnak, akkor a magyar halászat nehezen tudja túlélni az aszályt
– zárta a szakértő.
A probléma nemcsak az, hogy jelenleg nincsen víz a halastavakban, hanem az is, hogy az elkövetkezendő időszakban is nehezen fognak vízhez jutni a halgazdaságok. Emellett a csatorna- és a belvízlevezető rendszerek is elhanyagoltak. Az elmúlt harminc évben nem sok fejlesztést kapott az ágazat – vélekedett a szakértő.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.