Megtámadták az árstopot az élelmiszerláncok az Alkotmánybíróságon

Hat termék árát rögzítették

Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán közzétett videójában február 12-én bejelentette, hogy az év első kormányülésén hat termék árának rögzítéséről döntöttek. Ezek a következők:

• kristálycukor (fehér cukor),
• búzafinomliszt BL 55,
• finomított napraforgó-étolaj,
• házisertéscomb (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
• csirkemell, csirke far-hát, csirkehát egyben vagy külön far- és szárnyvég (ideértve a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy darált formában, akár előrecsomagolva, akár anélkül történő értékesítést is, frissen, hűtve, fagyasztva),
• ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 tömegszázalék zsírtartalmú tehéntej.

A kormányfő elmondta, hogy február 1-jétől a hat termék árát vissza kell vinni arra a szintre, ahol 2021. október 15-én álltak.

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 6/2022. (1. 14.) Korm.-rendelet január 14-én este jelent meg a Magyar Közlönyben, és február 1-jén lépett hatályba. A jogszabályban rögzítették, hogy ha a hatóság tudomást szerez a kötelezettségek megsértéséről, ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírságot szab ki, vagy ismételt jogsértés esetén döntésével elrendelheti, hogy a kereskedő tevékenységét ideiglenesen nem folytathatja, amelynek időtartama legalább egy nap, legfeljebb fél év lehet. Amennyiben valaki bírságot kap, 15 napon belül fizetnie kell.

Multi-élelmiszerláncok indítványa

A hatósági élelmiszerárakat rögzítő jogszabályokat a multi-élelmiszerláncok augusztus 1-jén kelt alkotmányjogi panaszukban támadták meg az Alkotmánybíróságon. Az „élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelemmel foglalkozó, országos hálózattal, más EU-tagállamban honos anyavállalattal rendelkező gazdasági társaságok” képviseletét a Karsai Dániel Ügyvédi Iroda vállalta. Az indítványozók egyébként nem járultak hozzá személyes adataik nyilvánosságra hozatalához.

Azzal együtt, hogy az alkotmánybírák még pár napig, augusztus 26-áig ítélkezési szünetet tartanak, az 51 oldalas indítványt augusztus 17-én kiszignálták előadó alkotmánybíróra. Ahogy azt az új katatörvény alkotmányosságát támadó alkotmányjogi panaszról szóló cikkünkben is megírtuk, 

Az indítványozók az egyes élelmiszerek kiskereskedelmi árának maximumát megállapító kormányrendelet, valamint az ezen intézkedéssel összefüggő egyéb jogszabályok Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, illetve alkalmazhatatlanságuk kimondását kérték az Alkotmánybíróságtól.

Visszaélés veszélyhelyzeti jogalkotással?

Az alkotmányjogi panasz szerint az indítványozók a hatósági áras termékcsoportokon belül 70-140 terméket forgalmaztak 2021. október 15-én. A termékek 2021. október 15-i árszintjének meghatározására a kereskedőknek összesen két hetet adtak. Szerintük a jogalkotó nem számolt azzal, hogy a szabályozásban körülírt termékcsoportokon belül a legnagyobb kereskedelmi forgalmat bonyolító vállalkozásoknál mekkora munkaterhet jelent az átállás.

Márpedig a jogszabályt meg kellett ismerni, annak ismeretében azonosítani pl. a tejtermékek közül nemcsak a 2,8%-os UHT tejet, hanem pl. a különböző tejitalokat is magában foglalja-e, vagy hogy a kristálycukorból a kockacukorra is vonatkozik-e a hatósági árazásra vonatkozó kötelezettség.

Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a kellő felkészülési idő követelményét, továbbá mind az árrendelet, mind a veszélyhelyzeti kormányrendeletek érvényessége kapcsán

Álláspontjuk szerint az alkotmányjogi panasz keretében támadott árrendelet és a veszélyhelyzeti kormányrendeletek nem alkalmasak a veszélyhelyzeti célok elérésére, ahhoz semmi közük nincs. Súlyosan sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az „ideiglenes” jelleggel bevezetett hatósági ármaximálás további hónapokra lett kiterjesztve.

Hivatkoznak arra is, hogy az intézkedések korlátozzák az Alaptörvény M) cikk (1) bekezdésből levezetett szerződési szabadságot. A kereskedőket terhelő kötelezettségek pedig sértik az indítványozók tulajdonhoz való jogát, emellett a támadott jogszabályokkal összefüggésben a bírósághoz forduláshoz való jogukat is.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!