Mit lehet tenni, ha átver vagy eltűnik az építési vállalkozó?

„Rendes fickónak tűnt”

Ablak- és redőnycsere. A régi redőnyt nemes egyszerűséggel ledobták a 3. emeletről a parkba, és otthagyták. Felszólítottam, hogy vigye el, rám csapta a telefont

– panaszkodott h.helén73 az Index Átvert az építési vállalkozó című topikjában. És ő már a 416. hozzászóló. Valóságos rémtörténetek olvashatók a fórumon építési vállalkozókról, akik rövid úton cserben hagyták a megbízóikat, vagy kókler munkát végeztek, de olyanokról is, akik csak felvették az előleget, majd felszívódtak.

Egy kislegény nevű fórumozó segítséget kért a többiektől, mert már harmadik éve hiába keres kivitelezőt. Tapasztalatai alapján három típusba sorolta az építési vállalkozókat:

1. Megfizethetetlen.
2. Annak fele árán kínálja a szolgáltatásait, már holnap kezdene, de a szerződés aláírt példányát majd elhozza.
3. Normális ár, normális ember, de amikor alá kéne írni a szerződést, hirtelen szakemberhiánya támad.

Johann56 a joszaki.hu oldalról bízott meg egy szakembert.

Rendes fickónak tűnt, szerződést is írtunk az előleg kifizetéséről, de folyton elcsúsztatta a teljesítés határidejét. Nagyon idióta kifogásai voltak, úgyhogy jelentettem az oldalon, ahonnan törölték a profilját. Az ügyintéző hölgy rendes volt, mert vállalta, hogy tanúskodik a feljelentésnél. De ennyi.

Tényleg, mit tehet a megbízó, ha cserben hagyja őt az építési vállalkozó? – kérdeztükSolt István egyéni ügyvédet, az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértőjét.

A szerződésszegés mibenléte

Ha az építési vállalkozó nem a szerződésnek megfelelően végzi el a munkát, és ezért az hibás, hiányos lesz, vagy nem is fejezi be azt, esetleg meg sem kezdi, vagy késedelembe esik a teljesítéssel, akkor megszegi a vállalkozási szerződést, amiért felelősséggel tartozik a megrendelőnek – állította a szakértő, aki szerint a szerződésszegés mibenlétének a meghatározásánál alapvető problémát szokott jelenteni, hogy sok esetben nem kötöttek írásbeli szerződést, hanem a megrendelő és a vállalkozó csak egymás tenyerébe csapva állapodtak meg egymással, szóban megbeszélve a munka részleteit és a feltételeket. 

Szóbeli szerződés esetén nagyon nehéz annak bizonyítása, hogy pontosan milyen munkát vállalt el a vállalkozó, milyen vállalkozói díj fejében és milyen határidővel. A jogvita tárgyától függően szükség lehet annak bizonyítására is, hogy a vállalkozó milyen minőségben, milyen anyagok felhasználásával, milyen anyagköltség-munkadíj díjmegoszlás mellett volt köteles teljesíteni a szerződés tárgyát. Ezek írásbeli szerződés hiányában szintén nehézkesen bizonyíthatók, ahogyan például az is, hogy a felek milyen feladatokat vállaltak, például kinek volt a feladata a helyszín előkészítése, munkára való alkalmasságának biztosítása vagy a takarítás a munka elkészülte után – mondta Solt István.

Fogyasztóvédelmi panasz

Ha a megrendelő a szerződés szempontjából fogyasztónak minősül (a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy), fogyasztóvédelmi probléma esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz fordulhat – folytatta az ügyvéd, aki szerint

A fogyasztóvédelmi hatóság kérelemre vagy hivatalból jár el, vizsgálva a vállalkozás piaci magatartását fogyasztóvédelmi szempontból. A fogyasztó egyedi ügyét azonban nem bírálhatja el, azt a békéltető testület oldhatja meg. A fogyasztóvédelmi hatóság ebben az esetben átteszi a kérelmező ügyét a békéltető testülethez.

Békéltető testületi eljárás

A békéltető testület, amelynek eljárása ingyenes, gyors és egyszerű, egyezséget próbál meg létrehozni a fogyasztó és a vállalkozás között, ennek hiányában pedig dönt az ügyben, ha az eljárás előfeltételeként a közvetlen egyeztetés a felek között nem vezetett eredményre.

A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák által működtetett független testület. Hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A vállalkozásnak együttműködési kötelezettsége van, ami azt jelenti, hogy a békéltető testületi meghallgatásra a vállalkozás köteles válasziratot benyújtani, valamint a meghallgatáson a cég képviselője köteles megjelenni (feltéve, hogy székhelye, telephelye vagy fióktelepe az eljárást lefolytató békéltető testület szerinti megyében van), ellenkező esetben fogyasztóvédelmi bírságot szab ki rá a fogyasztóvédelmi hatóság. Ha a meghallgatáson nem kell megjelennie, a vállalkozás együttműködési kötelezettsége a fogyasztó igényének megfelelő írásbeli egyezségkötés lehetőségének felajánlására terjed ki.

Peren kívüli eljárások

A megrendelő a szerződésből eredő pénzkövetelését nem peres eljárásokban, például fizetési meghagyásos eljárásban, vagy ha annak előfeltételei (például a vállalkozó gazdálkodó szervezet, és a követelést felszólítást követően sem vitatja) fennállnak, felszámolási eljárásban is érvényesítheti a vállalkozóval szemben – magyarázta az ügyvéd. – Utóbbinak nagy előnye, hogy ha az eljárás megindul, a vállalkozó csak teljesítéssel szabadulhat a felszámolás alól. A teljesítése azonban nem jelent tartozáselismerést, és lehetősége van arra, hogy bíróság előtt követelje vissza az összeget.

Ha per, úgymond, hadd legyen per!

A nem peres eljárások perré alakulhatnak, de a megrendelő közvetlenül is fordulhat bírósághoz a szerződésből eredő igényével. A bíróságtól a jogvita pontos tárgyától és a saját szándékától függően kérheti többek között, hogy a bíróság kötelezze a vállalkozót arra, hogy teljesítse a szerződést, hogy a hibát javítsa ki, megfelelően szállítsa le a díjat, vagy fizesse vissza a díjnak azt a részét, ami mögött nincs szerződés szerinti teljesítmény. Emellett a megrendelő kártérítést is követelhet, ha a vállalkozó szerződésszegéséből kára is keletkezett.

Ha a megrendelő a pert megnyeri, a követelésének megtérülése nem automatikus, a vállalkozó fizetőképességétől függ. Sok esetben a megítélt összeg nem vagy csak részben hajtható be a vállalkozón. Segíthet, ha a vállalkozó rendelkezik felelősségbiztosítással, amelynek a terhére a kár elszámolható, de ez meglehetősen ritka eset.

És ha bűncselekmény gyanúja merül fel?

Ha felmerül annak a lehetősége, hogy a vállalkozó nem egyszerűen csak megszegte a szerződést, hanem bűncselekményt is megvalósított, például feltehető, hogy soha nem is állt szándékában a munka elvégzése, csak a vállalkozói díjat vagy annak egy részét akarta megszerezni, ezért kötött szerződést a munkára, a megrendelő feljelentést is tehet – említette Solt István.

Ha a nyomozó hatóságok a feljelentés alapján induló vizsgálatuk eredményeképpen arra jutnak, hogy bűncselekmény történhetett, akkor a meginduló büntetőeljárásban is van lehetőség arra, hogy a megrendelő érvényesítse a vállalkozó által neki okozott kár megtérítése iránti igényét. Ezt az úgynevezett polgári jogi igényt ilyen esetben a büntetőbíróság bírálja el, és dönt arról, hogy azt megítéli-e a sértettnek, és ha igen, milyen összegben.

A büntetőeljárások, a nyomozati szakasztól a jogerős bírósági döntésig, sok esetben szintén meglehetősen hosszadalmasak, így ha van is lehetőség arra, hogy az okozott kár ilyen úton megtérüljön, arra nem lehet rövid időn belül számítani, és a megtérülés ebben az esetben is a vállalkozó fizetőképességétől függ – hangsúlyozta az act legal Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

(Borítókép: Justin Sullivan/Getty Images)