Nem sajnálják a pénzt az iskoláztatásra a magyar szülők
További Belföld cikkek
-
Rétvári Bence: Januártól átlagosan 21,2 százalékkal nő a tanárok és az óvónők bére - Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
A magyar szülők mindent megtesznek azért, hogy gyermekeik megfelelő oktatási eszközökhöz jussanak. A Magyar Bankholding megbízásából készült reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 62 százaléka szerint a ruházkodás és a cipővásárlás költségei a legjelentősebbek a családok számára.
Második helyen a taneszközök – füzetek, írószerek és tankönyvek – szerepeltek (40 százalék), míg harmadik helyre az iskola utáni extra tevékenységek, például a sporttevékenységek és a különórák finanszírozása került (31 százalék).
Ugyanakkor a szülők még az iskolakezdési szezont követően is extra költségeket fordítanak az oktatásra. A válaszadók 46 százaléka mondta azt, hogy év közben iskolán kívüli plusztevékenységekre – szakkörök, különórák, tanfolyamok –, 36 százaléka pedig informatikai eszközök vásárlására fordít nagyobb összeget. Évközi extra kiadásnak számít még a sportszerek és sportruházatok megvétele (23 százalék), valamint a lakhatás biztosítása kollégista gyermekeik számára (21 százalék).
Korábban arról számoltunk be, hogy a kereskedők szerint idén nagyobb a kereslet az olcsóbb termékek iránt, az infláció miatti spórolást ebben a szektorban is megérezték.
Van, aki hitelt vesz fel
A kutatás kitért arra is, hogy a felmerülő pluszkiadásokat milyen forrásból tervezik idén finanszírozni a megkérdezettek. Az extra költségeket túlnyomórészt (51 százalék) az aktuális havi bevételből vagy kifejezetten az erre az időszakra félretett összegből finanszírozzák (39 százalék), amelyre átlagosan 4,5 hónapig spórolnak.
A megtakarítás mellett megjelenik a banki hitel is mint finanszírozási forrás.
A kutatásban részt vevők 15 százaléka vett már fel hitelt gyermekneveléssel kapcsolatos kiadások fedezésére, közülük 10 százalék pedig elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben is igénybe vegyen valamilyen hitelterméket. A lakosság 20 százaléka egyelőre még nem élt ezzel a lehetőséggel, de úgy gondolja, hogy a jövőben szükséges lehet a hitelfelvétel.
A legtöbben, azaz 46 százalék informatikai eszközök – tablet, számítógép, mobiltelefon – megvásárlására, 31 százalék a hazai felsőoktatási költségek fedezésére, 28 százalék pedig taneszközök finanszírozására vesz fel hitelt.
Egyre többen adnak zsebpénzt
A felmérés szerint a megkérdezettek majdnem háromnegyede (73 százalék) ad valamekkora összeget gyermekének. Gyakoriságot tekintve a válaszadók 44 százaléka a heti, 20 százaléka pedig a havi zsebpénzt részesíti előnyben. A havi összeget tekintve átlagosan 3 és 5 ezer forint közötti, illetve 5 és 10 ezer forint közötti összeget adnak, azonban a válaszadók 10 százaléka 10 és 20 ezer forint közötti összegű zsebpénzt is biztosít gyermeke számára.
Kiemelték: az egyre népszerűbb kártyahasználat ellenére a zsebpénzt jelentős részben még mindig készpénzben kapják a gyerekek.
(Borítókép: Mohai Balázs / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
