Tizenhárom év után ismerte be a romagyilkosságok elsőrendű elítéltje az emberöléseket

A Mediaworks Hírcentrumnak adott interjúban Kiss Árpád arról beszélt, hogy további két társa is volt a brigádnak, ám ők a mai napig szabadlábon vannak. A börtönben megtört férfi állítása szerint mindketten pénzzel és lőszerekkel segítették őket, és egyikük korábban jobbikos önkormányzati képviselő is volt.

A halálbrigád 2008-ban Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen és Alsózsolcán, 2009-ben pedig Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és Kislétán támadt romákra. A nagycsécsi és a tatárszentgyörgyi támadásnak két-két, a tiszalökinek és a kislétainak egy-egy halálos áldozata volt. Tatárszentgyörgyön felgyújtották egy roma család házát, majd a kimenekülő apára és két gyermekére rálőttek. Az édesapát és négyéves kisfiát megölték, a másik gyermeknek sikerült elmenekülnie.

Tényleges életfogytiglan a gyilkosoknak

Kiss Árpádot és testvérét, Kiss Istvánt, valamint Pető Zsoltot a hat ember halálával végződő romagyilkosságok miatt 2013 nyarán a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg az utolsó két emberölésnél Kisséknek sofőrként segítő, idén augusztus 20-án szabadult Csontos Istvánt tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte.

arcát nem is adta az interjúhoz, amelyben elárulta, hogy egyik bűntársa a Jobbikban önkormányzati pozícióig jutott.

Nála a felbujtás merülhetett fel, és az anyagi szponzoráció. Tippadó szerepe is volt. Őt a bűntársaim évtizedek óta ismerik. A másikuk szintén anyagi támogatást nyújtott, és lőszereket szállított nekünk. Ő az egyik legfontosabb kapcsolata volt Pető Zsoltnak, ráadásul fegyverboltban dolgozott, de úgy tudom, még csak tanúként sem hallgatták meg

– mondta Kiss Árpád, aki azt állítja, hogy hatan vettek részt a romák elleni támadássorozat tervezésében és végrehajtásában. Négyüket felelősségre vonták, ketten viszont megúszta a büntetést – írja a Magyar Nemzet.

Volt-e titkosszolgálati provokáció a romagyilkosságok előtt?

Kiss megemlítette a Magyar Gárda Galgagyörkön tartott 2008 nyári felvonulását. „A feszültséget a Magyar Gárdában hangadó – a Katonai Biztonsági Hivatallal együttműködő – egykori honvédtisztek, illetve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomba is beépült fedett ügynökök fokozták. Ezt követően kaptunk az egyik szabadlábon lévő társunktól egy tippet, hogy érdemes lenne Galgagyörkön romákat megtámadnunk” – állította az interjúban Kiss Árpád, aki szerint az akkori szocialista kormányzat politikai felelőssége is egyértelmű abban, hogy a dolgok idáig fajulhattak.

Felmerült az is bennük, hogy Csontos Istvánnak egykori hivatásos katonaként köze lehetett a Katonai Biztonsági Hivatalhoz. Kiss Árpád szerint a romagyilkosságok perében kulcsmomentum volt Gyurcsány Ferenc megjelenése a tárgyalóteremben.

Ez egyértelmű nyomásgyakorlás volt a részéről, amit a mai napig gyomorforgatónak tartok

– jegyezte meg az elítélt gyilkos, aki ebben az interjúban ismerte el először, hogy a bűncselekményeket ők követték el. Kiss utólag úgy látja, hogy belekerült egy cselekménysorozatba, amivel ideológiailag már nem értett egyet. Az interjúalany tagadja, hogy ő lett volna a halálosztó brigád vezetője, holott ezt a jogerős ítélet is kimondta. Kiss Árpád magában már feldolgozta a történteket, saját megítélése szerint „nagyot hibázott”.

(Borítókép: Kiss Árpád elsőrendű vádlottat elővezetik a romák sérelmére elkövetett sorozatgyilkosságok másodfokú büntetőperének ítélethirdetésére a Fővárosi Ítélőtáblán 2015. május 8-án. Fotó: Mohai Balázs / MTI)