Megy az adok-kapok az Országos Bírói Tanács és a Kúria elnöke között

Az OBT-ről tudni kell, hogy az Alaptörvény értelmében felügyeli a rendes bíróságok központi igazgatását, illetve közreműködik a bíróságok igazgatásában. A bíróságok szervezetéről és igazgatásától szóló 2011. évi CLXI. törvény alapján a tanács többek közt költségvetési kérdésekkel, statisztikai adatgyűjtéssel, ügyelosztással, munkateherméréssel, továbbá személyzeti és képzési kérdésekkel foglalkozik.

míg tizennégy tagját a bírák maguk közül – küldöttek beiktatásával – titkos szavazással hat évre választják. A tanács elnöki feladatait az OBT tagjai forgó rendszerben, félévenkénti váltásban töltik be szolgálati idő szerinti csökkenő sorrendben. Az elnökhelyettesi feladatot mindig a következő időszak elnöke látja el. Az OBT jelenlegi elnöke Szabó Károly, a Siófoki Járásbíróság bírája, míg elnökhelyettese Bohli Eszter, a Pécsi Járásbíróság bírája.

Tárgyalótermi tapasztalat hiánya

2020. október 5-én kiderült, hogy Áder János köztársasági elnök Varga Zs. Andrást jelölte a Kúria 2021. január 1-jén megüresedő elnöki tisztségére. A jelölt egyébként korábban két évig az ombudsmani hivatal vezetője, két részletben csaknem tíz évig a legfőbb ügyész közjogi helyettese, illetve hat évig alkotmánybíró is volt, emellett egyetemi tanárnak nevezték ki, három évig pedig a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékáni tisztségét is betöltötte.

Varga Zs. jelöltsége finoman szólva nem aratott osztatlan sikert, hiszen amíg az Országgyűlés igazságügyi bizottsága október 9-én 9–2 arányban alkalmasnak találta a tisztségre, addig az OBT aznap 13–1 arányban nem támogatta a megválasztását, mert

nem lehet elvonatkoztatni attól a ténytől, hogy a jelölt korábban a bírósági szervezetrendszerben egyáltalán nem végzett ítélkezési tevékenységet, tárgyalótermi tapasztalattal nem rendelkezik, a peres ügyek és a bírósági igazgatás terén gyakorlati múltja nincs. A rendszerváltás óta kizárólag olyan személy töltötte be a Legfelsőbb Bíróság, illetve a Kúria elnökének tisztségét, aki ezt megelőzően hosszabb-rövidebb ideig bíróként is dolgozott.

Ugyanakkor a tanács elismerte a jelölt tudományos területen szerzett érdemeit, alkotmánybíróként és a legfőbb ügyész helyetteseként a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásban szerzett tapasztalatát, valamint személyes kvalitásait és felkészültségét. Az OBT közleménye szerint „meggyőző és megnyugtató volt, amit a jelölt a meghallgatáson a jogegység, a bírósági szervezet tekintélye, a folyamatban lévő ügyekben az utóbbi időben tapasztalt, nyilvánosan megfogalmazott kritikák közbizalmat romboló hatását illetően elmondott”.

Saját soraikból szoktak választani

Három nap múlva Vadász Viktor, az OBT tagja a Klubrádiónak még azt is hozzátette: külső szemmel nézve azért aggályos a döntés, mert az ügyészség és a bíróság majdhogynem két külön hatalmi ág. – A bírák saját soraikból szokták választani a saját vezetőiket, így az Országos Bírói Tanács elnökét is. 

Varga Zs. a tárgyalótermi tapasztalatlanságát firtató ellenvetésekre az Indexnek elmondta, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként is működik, vagyis ítélkező tevékenységet végez. Márpedig alkotmánybíróként hat év alatt több mint ezer alkotmánybírósági ügy eldöntésében vett részt, amelyből mintegy kilencszáz bírói ítélet elleni alkotmányjogi panasz volt. Az InfoRádió Aréna című műsorában mindezt kiegészítette azzal, hogy ügyészként hat éven keresztül tárgyalt folyamatosan. Ezért amikor a Kúriára került, az összes vezetőt és bíróinak többségét már személyesen ismerte.

Leszavazott nyilatkozat

Az OBT 2022. január 5-i ülésén nem támogatta Varga Zs. András előterjesztését. A Kúria elnöke szerint a bírói tanácsnak el kellett volna fogadnia egy nyilatkozatot, amelyben kifejezi elkötelezettségét a bírói hatalom, valamint az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránt – számolt be a Népszava. Az előterjesztésben Varga Zs. utalt az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás nyílt levelére, amelyben Orbán Viktorhoz, Áder Jánoshoz és Kövér Lászlóhoz fordult 

Varga Zs. azt is felidézte, hogy Sulyok Tamás nyilatkozatához már csatlakozott a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa is. Az OBT azonban nemet mondott Varga Zs. Andrásnak.

Alaptörvény-ellenes etikai kódex?

Az OBT 2022. március 2-i ülésén fogadta el a Bírák Etikai Kódexét. E szerint a bíró nyilvános rendezvényeken – a pártrendezvényeket kivéve – részt vehet, továbbá szabadon véleményt nyilváníthat a joggal, jogrendszerrel és a bírósági igazgatással kapcsolatban, különösen publikálhat, előadást tarthat és oktathat. A kódex fontos újításként azt is kimondja:

A bírósági vezető tartózkodik minden olyan magatartástól, amellyel bírói önigazgatási vagy érdekképviseleti szerv tagját – az ilyen szervben fennálló tagsága vagy a szerv érdekében kifejtett tevékenysége miatt – hátrányosan megkülönböztetné, tevékenységét akadályozná vagy lehetetlenné tenné.

Ahogy megírtuk, Varga Zs. András 2022. május 25-én kelt utólagos normakontroll keretében megtámadta a Bírák Etikai Kódexét. A kúriai elnök szerint a kódex megközelítése, ezen belül különösen

A Kúria elnöke szerint a bírákra vonatkozó, esetlegesen fegyelmi eljárás alapját képező magatartási szabályok megalkotása és elfogadása nem illeszkedik az OBT ilyen jellegű feladatai közé. Az indítványt 2020. június 13-án szignálták ki előadó alkotmánybíróra.

Bírói pályázatok elbírálása

A Magyar Helsinki Bizottság blogja, a Helsinki Figyelő írása alapján a 24.hu megírta, hogy az OBT-tagok egyhangúlag elfogadott véleménye szerint Varga Zs. András 2021-ben folytatott kinevezési tevékenysége nem felelt meg a törvény előírásainak.

A Magyar Helsinki Bizottság közérdekű adatigénylés keretében kikérte a pályázati eljárásokkal kapcsolatos összefoglalót. Eszerint Varga Zs. a kúriai bírák és bírósági vezetők kinevezése során 11 pályázatból öt esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte, de egyszer sem kereste meg az OBT-t, hogy annak egyetértését kérje a rangsortól való eltéréshez. Egy pályázat esetében pedig a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a Magyar Helsinki Bizottság szerint a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.

A Kúria szeptember 3-án közleményben reflektált:

A Kúria elnökének 2021-ben folytatott pályázat elbírálási gyakorlatáról alkotott véleménnyel szemben tény, hogy a pályázatok elbírálását a pályázók egyetlen esetben sem támadták meg, holott erre lehetőségük volt. Ennek egyik oka nyilván az, hogy kivétel nélkül minden bírói álláshelyet a Kúria Bírói Tanácsa által megállapított sorrend szerinti pályázó nyert el. Minden nyertes pályázónak – álláshelyenként is és az összes, egy időben elbírált álláshely tekintetében is – magasabb pontszáma volt, mint az első nem nyertes, és értelemszerűen minden további pályázónak.

A Kúria elnöke ezért – olvasható a közleményben – az OBT eseti, a 2022. július 6-i ülésre kialakított „felelőtlen és önkényes véleményét”, amely nem következik a jogszabályokból, nincs összhangban a tényekkel és nem is észszerű, határozottan visszautasította.

(Borítókép: Varga Zs. András. Fotó: Kaszás Tamás/Index)